Csernobilban minden a terv szerint üzemel?
A csernobili atomerőműben minden a terv szerint üzemel, a háttérsugárzásban hetek óta nincsen változás a szokásos értékekhez képest - közölte az MTI-vel Volodimir Tiscsenko, a kijevi Csornobilinterinfo sajtóügynökség igazgatóhelyettese.
Tiscsenko közölte: szerdán beszélt az atomerőmű vezetőségével, semmilyen rendellenességről nem számoltak be, hétfőn személyesen is járt Csernobilban, és semmilyen szokatlant nem tapasztalt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mivel magyarázhatóak azok a híresztelések, amelyek szerint az atomerőmű területén megerősödött radioaktív sugárzás tapasztalható és kitelepítik az embereket a tiltott övezetből, Volodimir Tiscsenko elmondta: feltételezése szerint az első ilyen hír forrása május végén a fehéroroszországi meteorológiai szolgálat jelentése lehetett, amely nem zárta ki, hogy a szokatlanul meleg hőmérséklet egy esetleges csernobili rendkívüli esemény következménye.
A másik ilyen ok az igazgatóhelyettes szerint az lehetett, hogy nemrégiben tervezett gyakorlatot tartottak az erőmű területén. “A sugárzási helyzet Kijevben és Kijev megyében stabil, a talaj háttérsugárzása és a víz radioaktívizotóp-tartalma nem haladja meg a baleset előtti szintet.
Kijevben az átlagos háttérsugárzás 0, 012 milliröntgen/óra, Kijev megyében 0, 009-0, 016 mR/h (a megengedett érték 0, 050 mR/h), Csernobilban pedig 0, 50 mR/h (ellenőrzési szint: 0, 080 mR/h)” – áll az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának internetes honlapján szerdán.
A csernobili atomerőmű 4. reaktorában 1986. április 26-án történt robbanás. Az erőmű utolsó működőképes reaktorát, a 3. számút 2000 decemberében állították le végleg. Azóta az erőmű telephelyén mintegy húsz nemzetközi program folyik, köztük bezárással kapcsolatos műveletek, radioaktív hulladék- és kiégett fűtőanyagtároló építése, valamint a felrobbant 4. reaktor fölé építendő új szarkofág előkészületei.
Nem tudni, miért ásták ki a középkori emberek a halottaikat
A középkor elején Európa-szerte gyakorta ásták ki a sírokat nem sokkal a temetkezést követően, hogy tárgyakat emeljenek ki belőlük.
Így néz ki a levegőből egy korai viking település
Az izlandi Stöð-nél két izgalmas épület maradványa is megtalálható: az egyik a sziget egyik legkorábbi telephelye lehet, a másikban pedig egy törzsfőnök élhetett.
Ókori táblát talált egy gazda a földjén
A sztélé II. Uahibré fáraó idejéből származik.
Őskori kőtárgyakat találtak a víz alatt
A korszakban a vízszintek jóval alacsonyabbak voltak, ezért több lelőhely mára víz alá került.
Így táplálkoztak az iszlám kori Szicíliában
A kutatók szerves maradványokat elemezve mérték fel, hogy mit ettek a korabeliek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
