Keresik az Egyesült Államok alapító ősatyját
Egy amerikai-brit kutatócsoport arra keresi a választ két angliai település templomkertjében, hogy vajon tényleg az Egyesült Államok ősatyáinak egyikét, az első állandó amerikai település, Jamestown alapítóját találták-e meg nemrégiben. Bartholomew Gosnold kapitány hamvait ugyan Jamestown közelében fedezték fel, de a bizonyossághoz Angliában elhunyt rokonain végzett DNS vizsgálat vezethet.
Már önmagában az is komoly eredménynek számít az amerikai ősatyák felkutatásában, hogy az anglikán egyház hozzájárult a sírok felnyitásához. Eddig ugyanis merev ellenállást tanúsított, és a halottak tiszteletére tekintettel megtiltottak mindenféle kutatást az egyházi sírokban. Az indoklás szerint most azonban jó esély van arra, hogy valóban az első állandó tengerentúli település megalapítóját találták meg, így az egyház hozzájárult a sírok felnyitásához. A halottak azonban nem lesznek teljesen kiásva, csak néhány, a kutatás szempontjából lényeges csontdarabokat emelnek ki a kutatók, így pedig az egyházi előírások szerint nem kell újratemetni a halottakat.
DNS-vizsgálatok Gosnold rokonain
William Kelso az amerikai Association for the Preservation of Virginia Antiquities igazgatója abban reménykedik, hogy a két nagy-britanniai, suffolk-i település sírjai döntő bizonyítékul szolgálhatnak arra nézve, hogy jó két évvel ezelőtt valóban Bartholomew Gosnold kapitány csontjait találták meg Jamestown közelében. Az angliai Ipswich mellett van ugyanis eltemetve a kapitány nővére, Elisabeth Tilney, a kelet-angliai Stowmarket templomkertjében pedig Gosnold unokahúga, Katherine Blackerby.
Kelso szerint a két feltárásból nyert DNS-minták döntőek lesznek a kutatás során. Amennyiben megegyeznek illetve hasonlóak a minták, úgy teljes bizonyossággal állítható, hogy a 2003-ban az Egyesült Államok keleti partjainál meglelt gazdag sír, amely egy harmincas éveinek közepén járó hajóskapitány sírja volt, valójában az első állandó amerikai település megalapítójának sírja. Az eredményre egyelőre még várni kell, az amerikaiak nemzeti érzéseinek azonban minden bizonnyal jót tenne a kutatások pozitív eredménye, hiszen a tengerentúlon már most nagyon készülnek az első angol település, Jamestown megalapításának 400. évfordulójára, melyre 2007-ben kerül sor.
Smith és Pocahontas
Bár az amerikai történelemnek Gosnold kapitány társa John Smith sokkal inkább közismert személyisége, amennyiben kiderül, hogy valóban Gosnold-ot rejti a gazdag sír, akkor minden bizonnyal ő is mitikus alakjává válik az alapító atyákat mindig is kiemelt figyelemmel kezelő amerikai történelemnek. Az első település környékéről fennmaradt legendák szerint 1607. május 14-én 104 fő legénységgel három hajó érkezett Angliából a keleti partokhoz: a Susan Constant, a Discovery és a Godspeed – ez utóbbinak volt Gosnold a kapitánya. Gosnold pár héttel a partraszállást követően meghalt, ám a feljegyzések szerint Jamestown létrehozásában így is elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Társa, John Smith már most is nemzeti hős: ő túlélte az első megpróbáltatásokat, sőt nemsokára Jamestown vezetőjévé is választották, ám az indiánokkal vívott küzdelemben Smith élete, ahogy egyetlen korai telepes élete sem volt leányálom: többször elfogták a bennszülöttek, az egyik alkalommal pedig éppen az indiánok vezetőjének lányaként a rajzfilemkből nálunk is ismert Pocahontas mentette meg a haláltól Smith-t.
Nem először küzdött az indiánokkal és a spanyolokkal
Gosnold egyébként járt már egyszer a tengerentúlon 1602-ben, amikor New England közelében szállt partra, itt azonban csak egy rövid életű telepet sikerült létrehoznia. Miután azonban a hajó legénysége úgy döntött, hogy az állandó támadások elől menekülve inkább visszatérnek Angliába, Gosnold feladta eredeti tervét.
1605-től, az első sikertelen expedíció ellenére, I. Jakab támogatásával Gosnold újból egy telepes hajó elindítását kezdte szervezni. Jakab a Virginia Company of London-nak olyan jogosultságokat adományozott, mely szerint a társaság, melynek tagjai arany és egyéb értékes kövek fellelésében reménykedtek, a tengerentúli részek keleti partjainál telepeket hozhatnak létre. A társaság részvényesei így első időkben olyan embereket kerestek, akik nem éppen gazdag családból származnak, vállalják, hogy az első hét évben a Virginia Company of London érdekeiért dolgozva felkutatják az aranylelőhelyeket, majd pedig hét év múlva, munkájuk jutalmaként egy darab földhöz jutnak – Amerikában.
Csakhogy a keleti partoknál az első telepesek nem aranyat, hanem territóriumukat védő indiánokat találtak, így aztán szó sem lehetett aranylázról. Kezdetben a telepesek, akik közül igen sokan különféle fertőzésekben meg is haltak, saját életükért küzdöttek, ez kötötte le minden energiájukat, a Virginia Company pedig nemsokára tönkrement.
Elfeledett alapító atya
Gosnold a nehéz körülmények között is jó hajósnak és nagyszerű vezetőnek bizonyult a feljegyzések szerint: a vérhasban meghalt kapitányról a kolónia egyik első elnöke, Edward Wingfield is azt írta, hogy „nagyon értékes és vallásos ember volt”. Egyes történészek szerint Gosnold-nak köszönhető az is, hogy Észak-Amerikában ma nem spanyolul beszélnek: a kapitány által alapított település ugyanis nemcsak az indiánokkal vette fel a harcot, hanem a Közép-Amerikát gyarmatosító és észak felé terjeszkedő spanyolokkal is.
William Kelso szerint is nagy érdemei vannak Gosnold-nak Jamestown megalapításában: „Jártas volt a törvénykezés dolgában, vállalkozó szellemiségű és energikus volt. Mindezek ellenére az amerikai történelem egyik legelfeledettebb figurája Gosnold.” Amennyiben persze a kutatás sikeres, úgy minden bizonnyal komoly Gosnold-reneszánszra számíthatunk a 400 éves évforduló alkalmából 2007-ben.