Galaxis útikalauz stopposoknak és a lét nagy kérdései

Az emberiséget megjelenése óta foglalkoztatja a kérdés: mi a világ, a világmindenség, egyedül vagyunk-e?, csak egy kozmikus tévedés-e az élet?, illetve mi az, ami minden nagy kérdésére a válasz?. Amint az Douglas Adams könyvéből és a hazai mozikban e héttől vetített filmből kiderül: a válasz egyszerű: 42.
A Galaxis útikalauz stopposoknak, vagy GUK, ahogyan még emlegetik ezt a részben sci-fi komédiát, részben a lét kérdésével foglalkozó elmélkedést, egy hétköznapi emberről szól, aki, miután felrobbantották szülőbolygóját, keresztül-kasul bejárja a világűrt. Hősünk kalandjai során értesül a Nagy Kérdés válaszáról, a 42-ről, amit a világ második legjobb számítógépe számolt ki hét és fél millió év alatt.
Majdnem ennyi ideje várunk a filmre, ami végre a magyar mozikba is elérkezett. Huszonhét éve már, hogy rádiós változata megjelent. A filmet Douglas Adams sajnos már nem élte meg, négy éve, 49 évesen vitte el egy hirtelen szívroham. De hatása a filmre így is jelentős.
„Douglas mindig is szeretett volna egy filmet belőle”- nyilatkozta Robbie Stamp, Adams hajdani üzleti partnere és a film producere. „Itt az alkalom az ifjabb generációnak is megmutatni ezt a világot.”
Rádiósorozatból lett kultkönyv
A történet úgy kezdődik, hogy a földet elpusztítják, hogy helyet teremtsenek egy áthaladó intergalaktikus űrsztrádának. Arthur Dent, a főszereplő úgy menekül meg barátjával, Ford Prefecttel, hogy stoppolnak egy utazást a Földet elpusztító hajóra. Ford Prefect ekkor adja Arthur Dent kezébe a Galaxis Útikalauz Stopposoknak című könyvet, amiből megtudhat bármit az űrről, amire szüksége van.
Miután 1978-ban megjelent BBC rádiósorozatként, a GUK-ot hamar kiadták regény formájában. Naprendszerünkben a könyvet eddig 16 millió példányban adták el.
Az első kötetet hamar követték a további részek: a Vendéglő a világ végén, A Világ, a világmindenség meg minden, a Viszlát, és kösz a halakat!, és a Jobbára ártalmatlan, valamint egy számítógépes játék, és egy tévésorozat.
A kihívás: a milliónyi GUK-rajongó kielégítése – ugyan Douglas ebben nem teljesen volt érdekelt. „Úgy érezte, hogy ez az ő története, csinálhat, amit akar” – nyilatkozta a hajdani üzleti partner, a film producere. „Douglas sosem helyezte nyugvópontra ezt a művet. Élvezettel ültette át más médiába.”
A filmből azok a jelenetek, amelyek nincsenek benne a könyvben, Adams fejéből pattantak ki. Például Humma Kavula, a törzs vezetője, aki népének a Nagy Papírzsebkendő eljöveteléről prédikál. A jelenet jól tükrözi Adams jól ismert bizalmatlanságát a szervezett vallásokkal szemben. E betoldásokon kívül a film megőrizte a könyv legjobb jeleneteit. A „gonoszok” még mindig a Vogonok, akik a bürokrácia rabjai, és hírhedtek rossz költészetükről.
Einstein és az egységes elmélet
A GUK hatása a pop kultúrára szembeszökő. Rock bandák nevezték el számaikat a szereplőkről, más művészek, mint a brit komikus John Cleese, vagy az ex-Beatles tag, Paul McCartney, Adams-zel más alkotásokon kezdtek dolgozott.
A sorozat filozofikus elemeiről egyetemeken kezdtek vitatkozni, bár azok, akik azt mondják a film alapján, hogy Adamsnek nagy hatása volt a fizikára, egy kicsit túlzásba esnek.
De tény, hogy Adams mélyen merít a valódi világ fizikájából. A Valószínűtlenségi Hajtómű, amely Dent űrhajóját hajtja, a kvantumelméleten alapszik. Az elmélet alapjait Einstein tette le, azt mondja ki, hogy a fizika nem tud pontos eredményeket kiszámolni, de meg tudja mondani a valószínűségét annak, hogy valami úgy történik, ahogy.
A GUK-ot tekinthetjük egy megoldásnak arra, amire Einstein vágyott: egy egységes elméletnek, amely megmagyarázza a világ történéseit. „Douglast óriási tudásvágy hajtotta.” mondta Stamp. „Csodálattal bámult az űrbe, nagyon érdekelték a világ történései, és nagyon érdekelte a ’miért?’.”
Persze Adams sose tett úgy, mintha meglennének a válaszai a miértekre. Mikor Dent megtudja, hogy a végső kérdésre a válasz 42, azonnal újabb kérdés merül fel – jogosan: Mi is tulajdonképpen a világ, a világmindenség, meg minden nagy kérdése?