III. Edward király halála
1377. június 21-én mintegy 40 évnyi kormányzás után meghalt a középkori Anglia egyik legjelentősebb királya, III. Edward. Edward az angol korona mellett a francia trónra is igényt tartott anyai ágon, ezért robbant ki a százéves háború.
II. Edward angol király 1308-ban feleségül vette IV. Szép Fülöp francia király lányát, Izabellát. A házasságuk igen hamar csődöt mondott, a francia származású királynénak nem sikerült boldog házaséletet teremtenie, márcsak azért sem, mert Edward állítólag férfi kegyencekkel vette magát körül. Ennek ellenére 1312-ben megszületett a trónörökös, aki III. Edward néven vonult be a történelembe.
Izabella nem tűrve tovább a folytonos megaláztatásokat, szeretőjével Roger Mortimerrel együtt összeesküvést szervezve megfosztotta II. Edwardot hatalmától, börtönbe vettette, majd megölette. Így már semmi akadálya nem volt annak, hogy Izabella fia III. Edwardként az angol trónra üljön.
III. Edward nevéhez két közismert esemény is kapcsolódik. Az egyik, hogy a középkori Anglia egyik legjelentősebb uralkodójaként a francia Capeting-dinasztia kihalása után anyai ágon magának követelte a francia koronát. A francia hatalomra támasztott igénye miatt robbant ki a több mint száz évig tartó százéves háború, hiszen a Capetingekkel rokonságban álló Valois-ház nem mondott le a francia királyi címhez való jogáról. Természetesen a küzdelem végét Edward nem érhette meg.
A másik vele kapcsolatos közismert esemény, hogy megalapította a térdszalag lovagrendet. A rend létrejöttének körülménye állítólag igen banális, és egy kínos helyzetre vezethető vissza. Az angol király egy bálon egy hölggyel táncolt, akinek személyazonosságát nem lehet pontosan tudni. A hölgy alsószoknyájának egy darabja tánc közben leszakadt. Egyes feltételezések szerint egy olyan anyagdarab, amit a nők a menstruáció időszakában használtak. Edward mentve a felettébb kínos helyzetet, a szalagot gálánsan felvéve, az egyik lábára kötötte, miközben ezt mondta: „Huncut, aki rosszra gondol!”
III. Edward majdnem 40 éven át ült Anglia trónján, amikor 1377. június 21-én meghalt. A westminsteri apátságban temették el. Utódja az egyik unokája, II. Richárd lett, aki képességeit tekintve meg sem közelítette nagyapját.