Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Kultúra

Megint kételkednek a torinói lepel eredetiségében

2005.06.23.Admin
National Geographic Magyarország

Egy francia magazin, a Science et Vie olyan kísérleteket végzett, amelyek megint kétséget ébresztenek a torinói lepel hitelessége iránt. Ez a szövetdarab egyesek szerint Krisztus arcképét őrizte meg a keresztről való levétel után.

A torinói lepel Európa egyik legrégebben vitatott emléke, amelyről szinte „keletkezése” óta folynak a viták, bár éppen a keletkezés időpontja a legbizonytalanabb. A szövet eredetiségének hívei azt állítják, ezzel a vászonnal takarták be a halott Krisztust a keresztről való levétel után, ezért látszik a véres arc a leplen, sőt, még a töviskoszorú keltette sebek nyomai is kivehetők az anyagon. A lepel tehát Krisztus arcvonásait is megörökítette e vélekedések szerint, még ha igen halványan is. A lepel a testen lévő sebeket szintén „megőrizte”, így átszúrt sebek, és más sérülések (jelei) láthatók, amelyek azt bizonyítanák, hogy valóban keresztre feszítették azt az embert, akit ezzel a szövettel letakartak.

Régóta helyettesíti az igazit?

A halotti lepel felbukkanása időben a XIV. századra esik, 1357-ben említik először a források, amikor a Troyes környéki Lirey templomában előkerült a szövet. A Franciaországban felbukkant „leletről” VII. Klement pápa már 1390-ben sem állította, hogy az igazi lenne, viszont megengedte, hogy „az igazi helyett”, annak jelképes reprezentánsaként mutassák be. A pápa azonban előírta: a hívőkkel közölni kell, hogy ez nem az igazi lepel, vagyis nem az a szövet, amellyel a halott Krisztust letakarták.

A torinói lepel eredetiségében tehát még a katolikus egyház is kételkedik (időnként). 1988-ban néhány tudós C-14-es izotópvizsgálatokkal kimutatta, hogy a lepel anyaga valamikor 1260 és 1390 között készülhetett, vagyis legalább tizenkét évszázaddal Krisztus halála után. A vizsgálat nyomán a torinói érsek hamisítványnak minősítette a szövetet, amelynek hitelességét illetően idén januárban mégiscsak pozitív hír érkezett.

A jó hír

Egy amerikai kémikus, Raymond Rogers ugyanis 2005 első hónapjában azt közölte egy tudományos folyóiratban, hogy a nyolcvanas években végzett vizsgálat során olyan anyagdarabokat elemeztek a C-14-es módszerrel, amelyek a Turini Lepel azon részeiből származnak, amelyeket egy 1532-es templomtűz után illesztettek bele a szövetbe.

Az apácák, akik a XVI. században megvarrták a leplet, így kissé bonyolították a mai kutatók helyzetét. Rogers szerint éppen ezért nem lehet pontosan megmondani a lepel korát, de a minták elemzése alapján, pontosabban a len(vászon) lebomlásából keletkező vanillin vizsgálata nyomán megállapítható, hogy a lepel legalább 1300 és legfeljebb 3000 éves lehet. Ez utóbbi adat pedig a turini „szemfödél” hitelessége mellett kardoskodók számára szolgáltatott érveket, hiszen az amerikai kémikus így közvetve nem tartotta kizártnak, hogy a lepel akár Krisztus életének idejében keletkezzen.

Egy középkori technika

Nos, ezeknek a nézeteknek az ellenében foglalt állást most a francia lap, a Science et Vie, amely olyan kísérletet végzett, amellyel azt próbálta bebizonyítani, hogy manapság is készíthető olyan lepel, amely hasonlít Krisztus arcára, és olyan festékanyagok is előállíthatók, amelyek vér benyomását keltik a nézőkben.

„Egy középkori technika segített a lepel előállításában” – állítja a Science et Vie júliusi kiadása. A lap felkért egy művészt, hogy készítsen egy (mély)domborművet (bas-reliefet), vagyis egy olyan szobrot, amely a háttérből kiemelkedik, és amely hasonlít Krisztus (általunk elképzelt) arcára. Egy Franciaországban dolgozó tudós, Jacques di Costanzo, a Marseille-i Egyetem Kórházának kutatója ezután egy nedves szövetet borított a domborműre, majd hagyta megszáradni, így aztán a faragott fejre rászáradt a szövet, megőrizve az arcvonásokat.

250 fokig bírja

A kutató ezután vattával vas-oxidot „pamacsolt rá”, amelyet zselatinnal kevert össze. Mindez vérszerű nyomokat hagyott a szöveten. Amikor a vásznat kifordították, előállt a híres-nevezetes Krisztus-arckép! A zselatin – amely egyébként gazdag az állati eredetű kollagénben –, gyakran volt használatos a középkorban, hogy a festéket rögzítsék a különböző „hordozóanyagokra”, vászonra vagy fára. Az így készült képek nem voltak lemoshatók, 250 fokig kibírták a hőhatásokat, s nagyon sok kémiai anyaggal szemben is ellenállónak bizonyultak. Zselatin nélkül viszont a vasoxidok gyorsan más vastartalmú vegyületekké alakultak volna át.

A mostani kísérletekkel a Science et Vie tehát egyfajta választ adott a lepel hitelességét megkérdőjelező véleményekre, de persze ezáltal még nem bizonyították azt, hogy a Turini Lepel valóban hamis lenne. Az viszont kétségtelen, hogy a hitelesség mellett kardoskodók egyik legfőbb érvét sikerült megcáfolni, vagyis azt sikerült bebizonyítani, hogy igenis, lehetséges egy hasonló leplet festékek segítségével készíteni.

Abban is előrehaladást jelent a mostani kísérlet, hogy a régóta hangoztatott érvet, miszerint háromdimenziós mintáról készült a lepel, sikerült egy dombormű segítségével is igazolni, vagyis nem volt szükséges emberi test a kísérlet elvégzéséhez. (Bár a középkorban felhasználhattak holttestet is a lepel elkészítéséhez – ez ma sem zárható ki.)

Hozzászólások

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

Ősi nyilak kerültek elő a jégből

A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket