Kis győzelem Verespatak ügyében

A szervezet közleményében számolt be arról, hogy a Fehér megyei bíróság június 15-i keltezésű határozatában felfüggesztette azt a településrendezési tervet, amelyet az RMGC tavaly augusztusban dolgozott ki és nyújtott be a megyei tanácsnak. Ez utóbbi testület akkor azt el is fogadta. Ez a terv az egyik feltétele annak, hogy a kanadai-román cég benyújthassa az illetékes hatóságoknak az aranykitermeléssel kapcsolatos környezeti hatástanulmányát, amely nélkül nem kezdhet hozzá az arany kitermeléséhez.

Mint a bírósági döntésből kiderül, a felfüggesztést maga az Alburnus Maior Egyesület kérte, ennek adott helyt az igazságügyi testület. A bíróság e határozatával lényegében felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyezési folyamat egészét, amely tulajdonképpen már beindult. Hiszen május végén a román környezetvédelmi tárca elküldte az RMGC-nek azt az útmutatót, amely éppen e hatástanulmány elkészítése számára rögzíti a kötelezően betartandó szempontokat, így például Magyarország elvárásait is.

Adrian Dascalu, az RMGC szóvivője az MTI érdeklődésére vasárnap elmondta: ami most történt, az a verespataki terv ellenzőinek tipikus támadási módszere, hogy fékezzék a beruházás megvalósításának folyamatát. Dascalu emlékeztetett arra, hogy az említett településrendezési tervet elsöprő többséggel fogadták el annak idején a megyei önkormányzat demokratikusan megválasztott képviselői.
Az RMGC 80 százalékos főrészvényese a kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a Minvest román állami bányatársaság pedig csaknem 20 százalékkal részesedik. Az RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni 2007-ben Verespatak mellett. E helyen legalább 330 tonna aranyat és 1.300 tonna ezüstöt rejt a föld méhe.

A kitermelést tizenhét évre tervezik, ez alatt a cég több mint 4 milliárd dolláros bevételre és több száz millió dolláros nyereségre számít. A projekt környezeti kockázataira azonban több civil szervezet is felhívta a figyelmet. A vállalkozás ráadásul a helyi lakosság áttelepítését is szükségessé teszi, emiatt a verespatakiak megosztottak a kérdésben: van, aki az új munkahelyek teremtésének örül, mások viszont nem szeretnének megválni régi lakhelyüktől.