Megoldódott Stonehenge egyik rejtélye

A tudósok és az ezoterikával foglalkozók egyaránt évtizedek óta próbálják megfejteni Stonehenge rejtélyeit. Az ősi kőemlékek lenyűgözik a látogatókat, a laikusokat és a szakértőket egyaránt. Már a kőépítmények előtt is létesülhetett valamiféle kultuszhely a mai Angliában, a salisbury-i síkságon lévő Stonehenge-ben: erre bizonyos lyukak, az Aubrey-lyukak emlékeztetnek, amelyek esetleg fából készült, több mint ötezer éves építőelemekre, cölöpökre utalhatnak. (A lyukakat a XVII. században egy Aubrey nevű antikvárius fedezte fel.)

Megvan a bánya

Most viszont nagy valószínűséggel felfedezték azt a lelőhelyet, kőfejtőt, illetve bányát, ahonnan a világhírű Stonehenge legrégebbi, 4500 éves kövei származnak (A kövek tehát ötszáz évvel a cölöpök után kerültek ide). A frissen feltárt walesi kőfejtőben alig egy hektárnyi területen a kutatók számos nyomot találtak, amelyek az újkőkorba vezetnek vissza.

„Egy elkerített területen belül számos lejtős oszlopkövet találtunk, amelyek a megmunkálás egyértelmű jeleit viselik magukon” – magyarázta Tim Darvill, a Bournemouth University munkatársa. A kevesebb mint félhektáros területen, a walesi Carn Menynben vélik tehát a kutatók felfedezni azt a lelőhelyet, ahonnan a legrégebbi stonehenge-i kövek származnak.

Darvill és Geoff Wainwright minderről a British Archaeology című szakfolyóirat legfrissebb számában adnak hírt. A most felfedezett kőfejtő mintegy 300 kilométerre nyugatra fekszik a kőkorszaki kultuszhelytől, ám mindössze néhány kilométerre van egy folyótól.

Régóta sejtették a helyszínt

A kutatók már régóta tudták (illetve inkább sejtették), hogy a szikladarabok, amelyekből Stonehenge építményei állnak, valahonnan Dél-Walesből, méghozzá Pembrokeshire grófságból kell, hogy származzanak. A lelőhelyet már kutatták régebben is az itteni Prescelli-hegységben, és azt is gyanították, hogy az Avon folyón szállították Dél-Walesből a mai Angliába, a salisbury-i síkságra a köveket.) A legújabb leletek azonban nemcsak a pontos helyet lokalizálják, hanem segíthetnek megérteni azt is, hogy miként munkálták meg a kitermelt köveket.

Stonehenge első körének építői Krisztus előtt 2500 évvel alighanem a folyón szállították a helyszínre a hatalmas köveket – magyarázta a német Spiegel Online-nak Darvill.

A kőbánya területén, Carn Menynben végzett ásatások azonban kiderítették, hogy a kőfejtőben lévő nyomok közül igen sok későbbi időszakból származik. Így például a fúrólyukak, amelyek későbbi, fejlettebb munkamódszerekre utalnak. Az első Stonehenge építői viszont még egyszerűbb eszközöket használtak. Éppen ezért a nagy erőfeszítésekkel kitermelt köveket újra felhasználták Stonehenge későbbi „bővítésekor”, méghozzá nem is egyszer.

Az újabb kövek eredetét már ismerték

Így aztán ma már a legrégebbi, a legbelső körből nem sok látható. A walesi sziklákat a hosszú évszázadok során újra és újra átrendezték. Az utolsó átrendezések egyikére egyébként nem sokkal az első kőépítmények emelése után került sor: míg az első köveket 4500 éve hozták ide, addig az utolsó nagyobb beavatkozás 4300 évvel ezelőtt történhetett – az angol műemlékvédelmi hivatal adatai szerint. Ma egyébként a 4300 évvel ezelőttinek megfelelő állapotot láthatjuk – töredékesen – Stonehenge-ben. Időközben ugyanis a környék lakói részben elhordták, letörték a szikladarabok egy részét, más részek pedig az időjárás viszontagságai miatt omolhattak le. Az utolsó beavatkozáskor idehozott kövek származási helyét korábban is ismerték: ezek a homokkövek Marlborough Downs-ból érkeztek ide, amely 32 kilométerre található Stonehenge-től.

A különböző beavatkozások, építkezések nagyfokú szervezettséget és jól megtervezett munkamódszereket igényeltek, amelyekhez világos hierarchiájú és erős, jól organizált törzsekre van szükség. Darvill szerint ezért a Stonehenge-et felépítő kultúra, illetve társadalom közel sem volt olyan primitív, mint ahogyan azt sokan gondolnák. A szervezettség bizonyára tényleg fontos lehetett, máskülönben aligha tudták volna megmozgatni azokat a hatalmas kőtömböket, amelyek közül a legnehezebb 45 tonnás tömegű…