Hun településeket találtak orosz régészek

A régészek összesen négy helyszínen láttak neki a földmunkának Zadonszk és Hlevnoje környékén. Mindegyik ponton mintegy száz ember dolgozik, így összesen négyszázan kutatják át a területet. Az archeológusok szerint ez igen nagyszabású vállalkozásnak számít.

A hunok Oroszország területén

A szakértők az ősi időkbe visszanyúló leleteket remélnek feltárni, s elsősorban a hunok emlékei után kutatnak. A Don és a Voronyezs folyók partján lévő települések egykor ugyanis a hunok által voltak lakottak – minderről Mihail Rjazancev, az orosz Állami Kulturális Örökségvédelmi Hivatal archeológusa beszélt a sajtó munkatársainak.

A hunok a térségben a második és a negyedik században élhettek, később viszont Európa nyugati része felé vették útjukat, és többek között a mai Magyarországon is megtelepedtek. Attila idején a Nyugat-Római Birodalom létét is fenyegették, de végül az V. század közepén, 451-ben eldöntetlenül végződött catalaunumi csatában Aetius, az „utolsó római hadvezér” megállította előnyomulásukat. A hunok ugyan nem gyengültek meg döntően ebben a csatában, és a rómaiak sem arattak fényes győzelmet, de az ázsiai eredetű nép ezután már nem jelentett halálos veszedelmet a rómaiakra, különösen azért, mert nem sokkal a csata után Attila meghalt. (Ez persze nem mentette meg Nyugat-Római Császárságot, hiszen nem sokkal később germán törzsek foglalták el Itália nagy részét.)

Gazdag lipecki régészeti lelőhelyek

De ne szaladjunk ennyire előre az időben: a lipecki ásatások a hunok jóval korábbi emlékeit tárhatják fel. Az orosz tudósok nem véletlenül vizsgálódnak most a Don és a Voronyezs mentén. Korábban egy fiatal hun lány maradványait találták meg itt – ezek a maradványok igencsak hasonlítanak az Európa többi részében előkerült hun leletekhez. Lipeck környékén 1995 óta folynak ásatások. Ám nemcsak a hunok ősi történetére utaló nyomok bukkantak fel a térségben: a lipecki egyetem és a helyi régészeti társaság korábbi kutatásai során előkerültek hétezer éves csontok, továbbá faragott, vésett csontok a vaskorból, s egy szkíta település nyomaira is rábukkantak a lipeckiek, sőt, találtak itt szláv eredetű emlékeket is a Kr. u. V. századból. Bronzkori leletek szintén előfordulnak a térségben.

A hunok eredete

Mint ismeretes, a főleg nomadizáló, vándorló hunok általában nem hagytak maguk után városokat, nagyobb településeket. Az egyetlen látványos kivételre Kínában, Sanhszi (Shaanxi) tartományban akad példa. Az itteni ősi hun főváros, Tongwancheng alighanem a világon az egyetlen olyan romterület, amelyet a hunok hoztak létre. Tongwanchenget, a romvárost néhány éve fedezték fel, és akkor ez nagy szenzációt keltett a régészek körében. Előzőleg közel ezer évig borította be a települést a sivatag homokja.

A hunok Észak-Kínát, Közép-Ázsiát és Európa nagy részét is meghódították egykor. A nomád törzs eredete ismeretlen, a kínai források például a mai Kína területéről eredeztetik őket. De a nyelvészek például a hunokat általában török nyelvűnek tartják. Szintén nem tisztázott például az avarok és a hunok viszonya. Az avarok Közép-Ázsiából származnak, s magukat uar-hunnak, illetve war-hunnak nevezték, ami akár a „hun” népnévvel is kapcsolatban állhat. Az avarok emlékét őrzik a mai Magyarországon a Várkonyra (a uar-hunból ered ez is) végződő településnevek.

Különböző hun csoportok Európában és Ázsiában

A hunok között is különbséget kell tennünk: a nyugati hunok megkülönböztetendők az ázsiai hunoktól, a hsziungnuktól, akik a kínai forrásokban szerepelnek mintegy ezer éven át. Hogy a különbség mekkora volt a nyugati és keleti (illetve a kínai források szerint az északi és déli) hunok között, azt igen nehéz megítélni.

A hsziungnuk Ázsiában az időszámításunk előtti harmadik században bukkantak fel, s hamarosan az egyik legnépesebb etnikai csoporttá váltak a mai Kína területén. A második század végére a hunok létesítették az első rabszolgatartó társadalmat a mai Kína területén. A hunok később számos más kínai területet vetettek uralmuk alá, ám az időszámításunk előtti első században vereséget szenvedtek a nyugati-han dinasztia fejétől, Hanwu császártól. Ezután a hunok kettészakadtak, majd a harcok folyamán a kínaiakkal szövetkező déliek legyőzték az északi hunokat, Kr. u. 89 és 91 között.

Az északi hunok nyugatra vonulnak

Az északi hunok ekkor nyugatabbra vonultak, először az Ili folyó völgyébe, Közép-Ázsiába, majd a Dontól keletre és a Volga vidékére költöztek. A hunok ezután az európai történelmet alakították át. Időszámításunk szerint 374-ben az eredetileg északinak nevezett hunok tovább vonultak nyugatra, s ezzel megindították az első nagy népvándorlási hullámot, amely Európára zúdult. Többek között az ő hatásukra, nyomásukra támadtak a gótok a Római Birodalomra. Az ötödik században végül átkeltek a Dunán és a Rajnán, s Attila vezetésével birodalmat alapítottak. (Attila sírját régóta keresik a régészek, általában a Tiszát feltételezik végső nyughelyeként.)

A hunok kultúrája számos országban hagyott nyomot maga után. Mongóliában, Oroszországban és Észak-Kína, vagyis Belső-Mongólia területén egy hangszer, a hujia (hudzsia) őrzi a hunok emlékét, de Északnyugat-Kínában, az ujgurok is játszanak ilyen zenei instrumentumon.