Kezdődik II. János Pál boldoggá avatási eljárása

A II. Vatikáni Zsinatot megelőzően a boldoggá avatási eljárás leghamarabb csak a jelölt halála után 25 évvel kezdődhetett el és a ma is érvényes szabályok szerint is legalább öt évig kell tartania, XVI. Benedek pápa azonban a várakozási időt elődje estében lerövidítette, mint ahogyan azt II. János Pál pápa Kalkuttai Teréz Anya esetében tette. Míg azonban a Nobel-Békedíjas apácánál egy év volt a várakozási idő, addig II. János Pál esetében csupán 87 nap.

“Santo subito”, “Gyorsan szentté avatni” – követelték tízezrek a római Szent Péter téren az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa lelki üdvéért bemutatott szentmisén. Ilyen értelmű, püspökök és bíborosok által is aláírt petíciót juttattak el a bíborosi kollégium akkori dékánjához, Joseph Ratzinger bíboroshoz. Amikor pedig 17 napra rá pápává választották, Ratzinger – most már mint XVI. Benedek pápa – egyik legelső ténykedése elődje boldoggá avatási eljárása meggyorsításának bejelentése volt.

A boldoggá avatási eljárás azzal kezdődik, hogy a Lateráni Bazilikában felolvassák az eljárást lefolytató bíróság kinevezéséről szóló dekrétumot. Ez a bíróság fogja a következő hónapokban meghallgatni a tanúkat és tanulmányozni a “Karol Vojtyla, Isten szolgálaja” életéről szóló dokumentumokat. Szlavomir Oder lengyel pap, a boldoggá avatási eljárás posztulátora, a tanúk névsorának ismertetését és azok eskütételét követően maga is esküt tesz.

A posztulátorhoz már eddig is az elhunyt pápa erényeit bizonyító levelek és e-mailek lavinája érkezett – miután Rómában és Krakkóban a templomok kapujára kifüggesztett hirdetésekben kérte, hogy jelentkezzenek, akiknek mondanivalójuk van -, de a boldoggá avatáshoz legalább egy “csoda” bizonyítása is szükséges. Az eljárás évekig is eltarthat, feltéve, ha a hivatalban lévő pápa nem tesz további engedményeket.

A “Tiberis Custos” elnevezésű olasz kulturális egyesület eredeti javaslatot juttatott el Ruini bíboroshoz: ismerjék el mártírnak II. János Pált, elvégre az 1981-ben ellene elkövetett merénylet során vérét ontotta a hitéért. Mártírok boldoggá avatásához pedig nem szükséges legalább egy csodás gyógyulás bizonyítása. Ha kevéssé valószínű is, hogy XVI. Benedek pápa elfogadja ezt a javaslatot, egy másik “kivétel” valószínűbbnek tűnik. A jelenleg érvényben lévő vatikáni gyakorlat szerint ugyanis az ünnepélyes boldoggá avatási szertartást nem a pápa végzi, hanem a boldoggá avatási kongregáció prefektusa. Elődje esetében XVI. Benedek kivételt tehetne ez alól.