Épül Európa legnagyobb szélerőműparkja
Egy hatalmas szélerőmű projekt terveinek láttán akár azt is gondolhatnánk, hogy végre itt van a jövő energiaforrása, melyet minden környezetvédő egyértelműen támogat. Csakhogy Európa legnagyobb szélmalomparkja ellen immár nemcsak a helybéli állattartók és idegenforgalmi szakemberek, hanem a skót környezetvédők is hevesen tiltakoznak.
Aki Hegyeshalomnál nem autópályán, hanem autóúton hagyja el Magyarországot az egy ideje már ízelítőt kaphat, hogy miről is lehet szó a Skócia nyugati partjainál elterülő Külső Hebridák szigetcsoportra tervezett szélmalomfarm kapcsán: a magyar határt átlépve ugyanis az utazót valóságos szélkerékerdő fogadja. Köztudott, hogy Magyarországon is a Kisalföld a legalkalmasabb hely szélerőművek építésére, ennek ellenére még ugyancsak le vagyunk maradva a sógoroktól. Néha úgy tűnik, mintha a vasfüggöny romjai még a szelet is képesek lennének megállítani, és emiatt nem épült még a nagyszerű adottságokkal rendelkező Kisalföldre szélmalom. Csakhogy a késlekedésnek akár más, környezetvédelmi okai is lehetnének.
A helyiek ellene vannak
A Lewis Wind Power projektet, amely alapján a Skóciához tartozó Külső Hebridák Lewis nevű szigetére 209 darab, egyenként több mint száz méter magas szélkereket építenek a közeljövőben, éppen a környezetvédők „fúrják” leginkább. Csak a skót Greenpeace és a Brit Madárvédő Egyesület (Royal Society for the Protection of Birds) több ezer kifogást gyűjtött egybe, összességében pedig mintegy 4 ezer panaszt kellett befogadniuk a projekt tervezőinek.
Az eredeti tervek szerint az idén nyáron már teljes üzemmódban dolgozott volna a 234 szélmalom a szigeten, ám a környezetvédők és a helyi lakosság tiltakozására a szélkerekek számát 209-re csökkentették. A lakosok legfőbb kifogása a hatalmas beruházás ellen az volt, hogy a hagyományos állattartási forma elől vesz el hatalmas területeket a park, így a helyiek az egyik legbiztosabb bevételi forrásuktól eshetnek el. Tavaly ötezer bárány került a brit piacra a kis sziget állattenyészetéből, a projekt megvalósulása esetén azonban a helyiek véleménye szerint legalább a legelők felét felszámolhatják az úthálózatok és a szélmalompark kiépülése, valamint az ezekhez szükséges bányamunkák miatt.
Hatalmas beruházás, nagy mennyiségű zöld energia, sok új munkahely
Szerdán azonban Európa legnagyobb szárazföldi szélmalomparkjának engedélyezési tervét véglegesen is jóváhagyta az ügyben illetékes skót hatóság, így most már nincs akadálya annak, hogy a 400 millió fontos beruházás építési szakaszba léphessen. A projekt vezetői és a helyi tisztviselők szerint a hatalmas szélmalompark nemcsak a zöld energia miatt fontos a jövő nemzedéke számára, hanem azért is mert a gazdaságilag visszamaradott vidék számára kiugrási lehetőséget jelent. A beruházás során legalább 300 munkahely teremtődik az építkezés ideje alatt, és további 350 a szélmalompark üzemeltetése kapcsán.
A Külső Hebridák évente 2 millió font bevételhez jut a szélenergia révén, és a generált áram egyes becslések szerint akár 450 ezer háztartás áramigényét képes kielégíteni. A brit szigetek összes széndionxid kibocsátását a hatalmas szélmalompark legalább 1, 8 millió tonnával csökkentené, ráadásul példaértékű is lehetne a szélben gazdag területek számára. Csakhogy az előnyök mellett van néhány olyan hátrány is, melyek még a legradikálisabb környezetvédőket is megingathatják szélerőmű-pártiságukban.
Megcsonkított madártetemek, lecsapolt mocsarak
A Lewis Wind Power szélmalomfarm pontos helyének kijelölése ugyanis több szempontból is megkérdőjelezhető. A skót Greenpeace szerint a szélmalompark olyan egyedülálló lápos vidékre települne, amelynek beépítése drasztikus beavatkozást jelent az élővilágba. Ráadásul egyes vélemények szerint a lápvidék felszámolásával legalább annyi széndioxid kerül a légkörbe, mint amennyi a fosszilis erőművekből. Richard Lindsay, a University of East London professzora szerint a projekt tervezői alábecsülték a mocsárlecsapolásból adódó károkat: Lindsay szerint legalább harmincszorosa lehet a becsült kár a tervekben szereplőének.
A Royal Society for the Protection of Birds pedig talán még ennél is kézzelfoghatóbb ellenérvvel támadta a szélmalompark tervét: szerintük Skóciában is egyedülálló madárfajok tömeges pusztulásához vezet majd a 209 szélkerék felállítása. Aki látott már szélmalmok által megcsonkított hatalmas sasmadarakat – legalább fényképen –, az kétségkívül elgondolkozik egy pillanatra: vajon mekkora kárt okoznak a környezetben ezek a hatalmas szélmalmok? A madárvédők szerint a tervezők a különleges madárfajok szélmalmok okozta pusztulását jócskán alábecsülték, amikor a környezettanulmányban arról tesznek említést, hogy 25 év alatt mintegy 50 kis sólyom, 50 aranysas, legalább 300 partfutó és 350 lile vesztheti életét a szélkerekek miatt.
A helyiek szerint egyébként a hagyományos állattartásra gyakorolt negatív hatása és a környezetbe való radikális beavatkozása mellett esztétikailag sem nyújt minden igényt kielégítő élményt a több mint 200 szélkerék, idegenforgalmi szakemberek pedig kifejezetten hátrányosnak tartják a Lewis sziegetek – a külföldiek által amúgy nem túl látogatott – részének szélmalomparkká alakítását. Több kísérlet is volt arra, hogy az ír és a dán példához hasonlóan a nyílt tengerre telepítsék a parkot, ahol a szél viszonylag állandó és a látvány sem annyira zavaró, végül azonban a skót hatóságok mégis a szárazföld mellett döntöttek.