Szemétdomb lesz a Mount Everest?

E hét elején egyszer már a világ közvéleményének középpontjába került a Mount Everest, amikor is a hegyet először megmászó Sir Edmund Hillary a Világörökség Bizottság felé irányítva szavait, arra hívta fel a világ kormányait, hogy védjék meg a Himaláját a klímaváltozástól. A környezetvédők immáron a Himálaja felvételét kérik a fokozottan veszélyeztettet világörökségek listájára, mivel a hegy gleccserei rohamos ütemben fogynak.

Fakivágás, hulladéklerakás

Csakhogy a felmelegedésen kívül van még egy közvetlenebb probléma is: ez pedig az utóbbi években hatalmas méreteket öltő Himajála-turizmus. Míg ahhoz, hogy az első 150 hegymászó felérjen a Himalája csúcsára, összesen 30 évet kellett várni, addig 2001-ben immáron 3 nap alatt fordult meg 150 hegymászó a Mount Everesten. A sikeres csúcselérések száma is 2249-re nőtt – elsősorban az utóbbi évtizedben megnövekedett forgalomnak köszönhetően. Pár héttel ezelőtt például megtörtént, hogy ugyanazon a napon egyszerre 45 ember érte el a Himalája csúcsát, így magányosnak talán senki nem érezhette magát a világ tetején.

És bár a hegy első sikeres megmászója, Sir Edmund Hillary nyíltan bevallotta, hogy 1953-ban ő maga is sokmindent hagyott maga után a hegy lejtőin, ám akkor nem gondolta volna, hogy egyszer a Mount Everest – többek között – dúsgazdagok kirándulóhelyévé is válhat. Hillary a BBC-nek nyilatkozva aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Himalája-turisták rengeteg hulladékot maguk után hagyva komolyan károsítják az ötven évvel ezelőtt még érintetlen területet. Hillary szerint már most szomorú látványt nyújtanak az eldobott melegítőedények, csomagolópapírok és étkezési hulladékok, hogy a hátizsákok további kiürített tartalmáról ne is beszéljünk.

Ezen kívül a csúcs első megmászója szerint a megnövekedett forgalom miatt az alsóbb régiókban a fakivágások száma is megnőtt, hiszen a melegedéshez az egyre több turistának egyre több fára is szüksége van. A gyakorlat ugyan illegális, ám valójában Nepálnak nincsenek meg az eszközei a tiltások betartatására. Nemrégiben egyébként egy helikopter is landolt az EverestNews.com tanúsága szerint a csúcson, ám Hillary szerint ezek az emberek már végképp nem értik a hegymászás alapvető filozófiáját. „Az emberek kifizetnek 65 ezer dollárt, aztán tapasztalt vezetőkkel felvezettetik magukat a csúcsra. Azt hiszem ez nemcsakhogy kevésbé nagy kihívás, hanem azt kell mondjam: ez egyáltalán nem hegymászás” – nyilatkozta Hillary a BBC-nek.

„Betéti díjat” szednek a hegymászóktól

A nepáli kormányzat az új kihívásra más módon is próbál választ adni: eddig csak „tisztítótúrákat” szerveztek és őröket alkalmaztak a környezetszennyezés csökkentésére, ám nemrégiben bevezették azt is, hogy a hegymászó csoportoknak jeletős összegű letétet kell letenniük elindulásuk előtt, amit csak akkor kapnak vissza, ha a saját maguk által „termelt” szemetet is lehozzák a hegyről. Nepál továbbá arra kívánja ösztönözni a hegymászócsoportokat, hogy a műanyagdobozok és üvegek helyett olyan fémdobozokat vigyenek fel a hegyre, amelyek tartalmuk kiürítését követően összenyomhatóak és egy zacskóba pakolva szintén könnyedén lehozhatóak a hegyről.

A BBC-nek nyiltkozva a nepáli turista iroda egyik munkatársa szerint alapvetően nem is a hagyományosan a hegymászásért rajongó és annak szellemiségét átérző turistákat kell meggyőzni ezen intézkedések szükségességéről, hanem azokat a turistákat, akik különféle egzotikus és nem túl olcsó kalandtúrák keretében vagy csak a hegy lábáig érkeznek, vagy néhány kilométer magasságból visszafordulnak. A hegymászás rejtelmeit nem értő pénzes kalandvágyók ugyanis nem sokat törődnek a maguk után hagyott szeméttel, ráadásul gyakran közülük kerül ki éves átlagban az az 5-10 ember, aki a hegy áldozata lesz.

Bár a kormányzat alapvető filozófiája eltér a Hillary-féle őshegymászókétól, az eredmény remélhetőleg mindenki számára üdvös lesz. A kormányzat elsősroban azzal érvel, hogy a tisztántartott hegyre több turista fog érkezni, ezzel nagyobb bevétele lehet az országnak, az őshegymászók számára viszont a hegy tisztán tartása a környezet megóvása miatt fontos.