A párizsi metró megnyitása
1900. július 19-én felavatták a nyolc állomásból álló párizsi földalattit is. A Párizs keleti és nyugati részét összekötő metrószakaszt mintegy két éven át építették, amely az ottani világkiállításra éppen hogy elkészült.
A világ nagyvárosainak zsúfolt élete ma már elképzelhetetlen lenne metró nélkül, ami az olyan európai metropoliszok közlekedését, mint London, Budapest, Párizs, Berlin már hosszú évtizedek óta segíti. Az első földalattit Metropolitan Railway néven 1863. január 10-én Londonban nyitották meg. Természetesen ebben a korai időszakban még csak gőzmozdony által vontatott vonatról volt szó.
Az első elektromos földalattit 1890-ben szintén Angliában avatták fel: Londonban, 3 évvel később pedig Liverpoolban. Szárazföldi kontinensünkön pedig 1896-ban Budapesten nyitották meg az utat az első elektromos földalatti előtt.
Franciaországban már a 19. század közepén felmerült a földalatti közlekedés kérdésének megoldása, ami néhány évtized múlva realizálódott csak. Ugyanis komoly fejtörést okozott, hogy a leendő párizsi világkiállításra érkező hatalmas tömeget, hogyan „szórják szét” a városban, ráadásul Párizs sem akart más európai nagyvárosokhoz képest elmaradni ebben a kérdésben.
Két évnyi munka után, 1900. július 19-én Párizsban megnyitották a nyolc állomásból álló metróvonalat. Kezdetben fából készült kocsik közlekedtek a bőrüléses első-, és a fapados másodosztályon. 1903-ban azonban egy súlyos földalatti balesetet követően a fakocsikat fémből készült darabok váltották fel. Párizs keleti és nyugati lakónegyedeit összekötő metrószakaszt naponta 130 ezren vették igénybe. Ezzel szemben ma már hozzávetőlegesen 6 millió ember használja naponta a 14 útvonalon közlekedő metrót.
Napjainkban a legnagyobb metróhálózatok Londonban (408 km), New York-ban (368 km), Tokióban (292 km), Szöulban (286 km), és Moszkvában (269 km) találhatóak.
Hölgy a kanapén
Madame Récamier a napóleoni idők lélegzetelállító szépségű szalondámája volt, ám nevét egy róla elnevezett jellegzetes, kárpitozott heverőtípus őrizte meg.
Tróodosz-hegység régi temploma
Cipruson a történelem nemcsak kettős kultúrát hozott magával, a szigeten, ahol görögök és törökök éltek, hanem genovaiak és velenceiek, majd angolok és franciák (luzinyánok) is. Így a vallások, hisz jelen van az iszlám, a katolikus és a görög-katolikus is és az építési stílusok is.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
