Pápai pecsétek a latrinában

Hogy mire volt jó a négy darab 15. századi pecsét? Nos, nem szabad elfelejtenünk, hogy a középkor vége egyben a búcsúcédulák árusításának is a virágkora, márpedig minden egyes búcsúcédulán ott díszelgett egy pápai pecsét, amely az okmány hitelességét volt hivatott bizonyítani. Így aztán arról egyelőre csak feltételezések lehetnek, hogy miként került négy darab, inkább komoly eszmei, mintsem tárgyi értékkel bíró pecsét az árnyékszékbe.

Évente egy – most egyszerre négy a latrinában

A 600 éves pecsétekre akkor bukkantak, amikor a német kisváros egyetemén hozzákezdtek a vízhálózat felújításához. A 2006-ban fennállásának 550. évfordulóját ünneplő egyetem komoly beruházásai között szerepelt az egyetem felújítása is, egyesek pedig a talált leletek kapcsán arra is gyanakodnak, hogy a pápai pecséteknek közük lehet az egyetem megalapításához is.

Bár a helyiek lelkesedését a kutatók többsége rögtön letörte – mondván a négy pecsét lelőhelye, a latrina kizárja, hogy az egyetem megalapításánál ezek a tárgyak fontos szerepet játszottak volna –, az a tény, hogy egyszerre négy darab pecsét bukkant elő, mégis igen figyelemre méltó. Ilyen pecsétekből ugyanis évente talán egy, ha előkerül.

Csekély tárgyi érték

A pápai pecsétek 3, 5 cm nagyságúak, egyenként 50 grammot nyomnak, és feliratuk tanúsága szerint IX. Bonifác (1389-1404) pápa idejéből származnak. A pecsét egyik felén Péter és Pál apostolok láthatóak, a másikon pedig régies módon még VIIII. Bonifác áll, így eredetisége nehezen vonható kétségbe. Jörg Ansorge, a feltárásban résztvevő régészek egyike nem akart hinni a szemének: „Amkor ráleltem az egyikre, akkor még teljesen nyugodt voltam. Aztán amikor a kezembe akadt a másodk, majd a harmadik és végül a negyedik is, akkor ugyancsak elkezdett verni a szívem.”

Tárgyi értéke ugyanakkor a pecséteknek nem túl nagy, beolvasztani és a belőle kinyert nemesfémet eladni nem érte meg semmiképpen. A pecséteket egyébként nem sokkal elkészítésüket követően már el is tulajdoníthatták, mivel azokon sem pergamennek, sem papirusznak nyoma nem volt található. Régészek feltételezése szerint valószínűleg eszmei értékessége miatt vethetett valaki szemet a pápai pecsétekre.

Búcsúcédulákat hamisítottak velük?

Ugyanakkor az, hogy egy egykori árnyékszékben találtak meg ráadásul egyszerre négy darabot belőle, már tágabb teret ad a spekulációknak. Az egyelőre tisztázatlan, hogy milyen épület állhatott a latrina körül. Abban azonban a Spiegel által megkérdezettek mindannyian egyetértettek, hogy valószínűleg tolvajok rejthették el a zsákmányukat ezen a furcsa módon.

Szándékosan biztosan nem „dobták ki” az értékes darabokat, így aztán adódik az a feltételezés, hogy a középkor végén igen komoly összegeket érő búcsúcédulák gyártásához lophatta el valaki. A pecsét keletkezésének idejében ugyanis a búcsúcédulák árusításának virágkora volt, így aztán miden bizonnyal valaki szépen meggazdagodott volna a négy darab „használatba állításától”. Hogy miért nem halászta ki az értékeket a latrinából a pecsétek elrablója, azt nem lehet pontosan tudni.

IX. Bonifác A nápolyi származású Pietro Tomacellit, azaz IX. Bonifácot a pápaság avignoni fogságának idejében az Avignonban székelő VII. Kelemen ellenpápájaként Rómában választották egyházfővé. Akárcsak Kelemen, Bonifác is magát tartotta a legitim pápának, így aztán nem véletlen, hogy kölcsönösen kiátkozták egymást. Egykorú feljegyzések szerint ugyanakkor Bonifác nem éppen az értelmiségi mintaképe lehetett: Dietrich von Niehem arról ír, hogy Bonifác se írni, se olvasni nem tudott, ebből kifolyólag pedig teológiai képzettségnek is híját szenvedte. Szervezőkészsége azonban jó lehetett, hiszen a pápai államban az anarchiából szép rendet teremtett, és legitim pápaként ismerte el Anglia és Németország mellett Magyarország és Lengyelország is.