Tevefuttatás gyerekrabszolgákkal és robotokkal
Pár hónappal ezelőtt ugyan még legális volt a – gyakran nagyon is – kiskorú zsokék alkalmazása, ám az Egyesült Arab Emirátusok július elején olyan rendeletet bocsátott ki, amely megtiltja a 18 év alatti gyerekek alkalmazását a teveversenyeken. A rugalmasság és a fejlődés jegyében pedig a héten már be is mutatták az első robotzsokét.
Az arab országok leggazdagabbika döbbenetes modernizációt élt meg az elmúlt hónapban.
A gyerekrabszolgaságtól ugyanis alig harminc nap leforgása alatt eljutottak a robotok alkalmazásáig az Emirátusok egyik legkedveltebb szórakozása, a tevefuttatás terén.
Kiskorú rabszolgák a nyeregben
Kétségkívül nem minden arab ország lakosai engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy viszonylag költséges szórakozásként péntekenként és ünnepnapokon teveversenyen múlassák az idejüket. Az olajból hirtelen meggazdagodott Emirátusokban azonban a régi szokás immáron luxuskörülmények között éledt újjá.
Péntekenként többtízezren fogadnak a lovairól is híres arab országban – tevékre. Csakhogy a versenyláz hosszú időn át összekapcsolódott egy ugyancsak embertelen gyakorlattal: embercsempészek kiskorú gyerekek százait csempészték Pakisztánból, Bangladesből, Mauritániából és Eritreiából az Arab-félsziget két leggazdagabb országába, Katarba és az Arab Emirátusokba. A gyermekek aztán valamelyik versenyistálló főnökénél kötöttek ki, akik viszonylag rövid időn belül kiképezték a 4 és 8 éves gyerekeket a teve megülésének és hajtásának fortélyaira.
Amellett azonban, hogy a világtól szinte teljesen elzártan a hét minden napján gyakorolniuk kellett munkaadójuk előírásai szerint, gyakran koplaltatták is őket, mivel elsődleges értékük – viszonylagos olcsóságuk és a tevefuttatáshoz elengedhetetlen erőteljes hangjuk mellett – éppen kis súlyukban rejlett. A Délkelet-Ázsiából érkező szegény gyerekeket vagy szüleik adták el 1300 dollár körüli áron, vagy egyszerűen ellopták az utcán tengődő kiskorúakat. Emberi jogi szervezetek több évtizede hevesen tiltakoznak e gyakorlat ellen.
Szökés, pénzbüntetés, börtön
Az embercsempészek révén az arab országokba érkezett gyerekekre akkor is csak megpróbáltatások vártak, ha az embertelen körülmények közül megszöktek a versenyistállótól: az Emirátusokban ugyanis az illegális bevándorlókat pénzbüntetés terheli, aki pedig nem fizeti be a pénzbüntetést, azt börtönbe zárják. Így nem ritkán ártatlan gyerekek sínylődtek az Emirátusok börtöneiben.
Emiatt az utóbbi időkben már igen komoly nemzetközi nyomás is nehezedett az Emirátusokra és Katarra, hogy a gyerekrabszolgaság ezen különleges vállfaját azonnal tiltsák be. Emberi jogi szervezeteknek egyre több gyermeket sikerült hazajuttatniuk – már akinek volt hova mennie. Sok gyerek ugyanis egyáltalán nem emlékezett rá, hogy honnan jött, kik a szülei. Egyesek az őket ért sokk miatt kerültek válságos állapotba, mások pedig egyszerűen olyan kicsik voltak még elrablásukkor, hogy nem is emlékezhettek szüleikre. A pakisztáni Pandzsáb régió kormányzata e gyerekek számára külön programot hozott létre, hogy hazatérésükkor segítsék őket.
Hihetetlen modernizáció: robotzsokék a tevék hátán
Július elején az Emirátusok uralkodója, Bin Zajed Al Nahjan végül olyan rendelkezést hozott, mely megtiltja a 18 év vagy 45 kg alatti gyerekek alkalmazását a teveversenyeken. A törvény megszegőire kiszabott minimális pénzbüntetés 13 ezer dollár, de akár 10 éves börtön is kiszabható. A valóban drasztikus változásra az ország tevefuttatói igen gyorsan reagáltak: a hét közepén már be is mutatták azt a robotzsokét, melyet egy svájci cég fejlesztett ki a teveverseny szerelmeseinek.
A robot távirányítással működtethető, és finom mozdulatokkal tereli és hajtja a tevéket. Súlya is igen csekély, mindössze 15 kilogrammot nyom, ára pedig 2 ezer dollár körül lesz a Reuters hírügynökség jelentése szerint. A robotok gyártását Délkelet-Ázsiában tervezik, és a keddi sikeres robotzsokés tevefuttatást követően évente 10 ezer darabot kíván az Arab Emirátusok rendelni.
Hogy a történet valóban úgy végződik-e, mint a mesében, és a gyerekrabszolgaságot a legmodernebb technológia váltja-e fel egy hónapon belül, az egyelőre kérdéses, ám emberi jogi szervezetek így is komoly fejlődésként értékelik a történteket.