Az osztrák kancellár meggyilkolása

1932 májusában a Buresch-kormány lemondása után a korábban mezőgazdasági és erdészeti miniszterként politizáló Engelbert Dollfuss alakíthatott kormányt, elsősorban a Hazafias Blokkra és a keresztényszocialistákra támaszkodva.

Az osztrák belpolitikai helyzet kimondottan feszült volt, hiszen bal- és jobboldali politikai erők elszántan harcoltak az elkeseredett parlamenti viták hevében. Az Anschluss tilalmának újabb aláírása, a 300 millió schillinges népszövetségi kölcsön felvétele, a hirtenbergi fegyvercsempészeti ügy egyaránt súlyos nézeteltéréseket okozott.

Az 1934-es év a vérremenő politikai csatározások esztendejeként vonult be az osztrák történelemkönyvekbe. Ausztria különböző részeiben szinte minden hónapban összeütközések történtek a kormány hívei és az egyre inkább erősödő nemzetiszocialisták között. A májusi robbantások után, 1934. július 25-én a hadsereg katonáinak és rendőröknek beöltözött fegyveresek rontottak be a kancellári hivatalba, és a hadseregből korábban elbocsátott Otto Planetta őrmester közelharcban két lövést adott le Engelbert Dollfuss kancellárra, aki orvosi segítség híján belehalt sérüléseibe.

A nácik által végrehajtott puccsot ideiglenesen siker koronázta: Dollfuss meghalt, egy minisztert és egy államtitkárt foglyul ejtettek, jelöltjüket pedig kancellárrá nevezték ki. A győzelmet azonban csak rövid ideig élvezhették, ugyanis néhány napos kemény küzdelem és tárgyalássorozat után a puccsista vezéreket elfogva helyreállt a rend Ausztria szerte. Az egyik vezetőt, Franz Holzwebert, Dollfuss gyilkosát, Otto Planette-t és még öt másik karhatalmistát kivégeztek.