Merénylettől a világháborúig

1914. június 28-án a Szarajevóba látogató Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökösre és feleségére, Chotek Zsófiára merényletek sorozata várt. Először egy Nedelko Cabranovic nevezetű szerb diák kísérelt meg egy kibiztosított gránáttal támadást ellenük, azonban a párt kísérő katonatiszten kívül senki sem sérült meg. Az azonnal elfogott elkövető természetesen nem beszélt arról, hogy rajta kívül még legalább hatan sorakoznak a tömegben, akik a trónörökös halálát kívánják.

Az érezhetően feszült és kimondottan veszélyes helyzetben a Habsburg párra rövid időn belül újabb sokk várt. Gavrilo Princip bosnyák egyetemista vitte véghez azt, ami Cabranovicnak nem sikerült. A Ferenc Ferdinánd autómobiljától két méterre álló Princip pisztolyát előrántva halálos sebet ejtett a trónörökösön és nején. A mind a Balkánon, mind az Osztrák-Magyar Monarchián belül népszerűtlennek számítotó párt a kormányzói palotába szállították, ám megmenteni már nem tudták őket.

Az osztrák hatóságok 48 órás jegyzéket adták át a szerbeknek, melyben többek között azt követelték, hogy a terrorcselekmény körülményeit hadd vizsgálják ki. A szerb kormány ezt a belügyekbe való súlyos beavatkozásként értékelte, ezért az osztrák követeléseket visszautasította. Erre az Osztrák-Magyar Monarchia – az angol és orosz közvetítési felajánlkozásokat elutasítva – 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának. Kirobbant az első világháború.

A tényleges katonai cselekmények megindítása még két hetet váratott magára, a mozgósítások azonban több országban elkezdődtek. Augusztus végére felpörögtek a katonai-politikai események. Ekkora már a legtöbb európai hatalom túl volt a hadüzenetváltáson. „A balkáni perpatvarból” világméretű háború generálódott. Szeptemberben a keleti és a nyugati fronton egyaránt megkezdődtek a harcok, a felek villámháborúra számítottak. Senki sem gondolta, hogy éveken át tartó állóháború vár a hadbanállókra.