A NASA létrehozása
1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök aláírta a „National Aeronautics and Space” elnevezésű törvényt, amely egy űrkutatási hivatal létrehozását irányozta elő. A négy laboratóriumból és 8000 dolgozóból álló NASA-nál a tényleges munkák azonban csak ősszel kezdődtek meg.
A második világháború után kialakult hidegháborús helyzetben Amerika és a Szovjetunió elszánt küzdelembe kezdett egymással az élet minden területén. Nemcsak gazdaságilag, külpolitikailag akarták egymást lekörözni, hanem a tudományok terén is hegemón szerepet kívántak gyakorolni. Az űrkutatás pedig éppen megfelelő teret nyújtott az újabb versengésre. Így kezdődött meg a „versenyfutás az űrben” a két nagyhatalom között az ötvenes években.
Az amerikaiakat szinte sokkolta, amikor a szovjetek 1957 októberében az első műholdat, a Szputnyik 1-et felküldték a világűrbe, illetve ez év novemberében a Szputnyik 2 fedélzetén egy Lajka névre hallgató kutyát is fellőttek az űrbe. Az Egyesült Államok ekkor ébredt rá, hogy a saját űrkutatási programja igencsak gyerekcipőben jár a szovjetekéhez képest. Az amerikai kongresszus látván a szovjet sikereket, határozott lépéseket szorgalmazott Amerika felzárkozásának érdekében. Hónapokon át tartó tanácskozásokon fogalmazódott meg egy űrkutatási hivatal létrehozásának terve, aminek elsődleges célja a civil szféra szolgálata, tehát nem katonai jellegű volt.
1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök aláírta a „National Aeronautics and Space” elnevezésű törvényt, amely egy űrkutatási hivatal létrehozását irányozta elő. A négy laboratóriumból és 8000 dolgozóból álló NASA-nál (National Aeronautics and Space Administration) a tényleges munkák azonban csak ősszel kezdődtek meg. A NASA főhadiszállását Wahingtonban állították fel és innen irányították az olyan fontosabb kutatóközpontokat, mint a floridai Kennedy Space Center, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory, vagy a houstoni Johnson Space Center.
Először a Mercury-program beindításával vette fel a versenyt az USA a szovjet nagyhatalommal. Elsődleges céljuk az volt, hogy megtudják, milyen feltételek mellett maradhat életben az ember a világűrben. Az amerikai űrkutatás előnye nemsokára szinte behozhatatlanná vált. Egyre több pénzt öltek a kutatásokba: míg 1999-ben még csak 7 milliárd dolláros költségvetéssel dolgozott a NASA, idénre már 16, 2 milliárdot terveztek.
A 2003-ban bekövetkezett űrkatasztrófa után ezen a héten Amerika újra ünnepelhetett, miután a Discovery űrhajó sikeres felszállást hajtott végre fedélzetén 7 utassal, köztük két nővel.
Ritka aranykincset talált egy fémdetektoros
Az 5-6. századi lelettel az angolszászok a rómaiakat próbálták utánozni.
Óbudai építkezésen bukkantak világháborús leletekre
Több mint 130 kilogrammnyi robbanótestet és lőszert szállítottak el.
Korábban ismeretlen emberfajra bukkanhattak
A kutatók Kínában feltárt leleteket elemezve arra jutottak, hogy bizonyos kövületek egyetlen ismert embercsoporthoz sem köthetőek.
Az emberi evolúció fontos mérföldkövét azonosították
A szakértők egy spanyolországi lelőhely kőeszközeit elemezték.
Ellopott aranykincseket sikerült visszaszerezni
A 18. századi érmék egy spanyol flottához kötődnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
