Eskü a Rütli-mezőn
1291. augusztus 1-én három ősi kanton Schwyz, Uri és Unterwalden a Rütli-mezőn megkötötte egymással az „örök szövetséget”. Az eredetileg csak a kantonok közti békétlenségek megakadályozására alakult szövetség egy Habsburg-ellenes összefogássá nőtte ki magát. Augusztus elseje Svájc nemzeti ünnepe.
A mai értelemben vett Svájc a középkorban nem létezett, hanem különböző hatalmak, dinasztiák alá tartozó kantonokból állt a mai ország területe. A 13. század második felében például Nyugat-Svájcban, a Genfi-tó környékén a Savoyai-házból származó II. Péter gróf birtokolta a legnagyobb hatalmat, míg Kelet-Svájc a Habsburgoké volt.
A keleti kantonok 1273-tól Habsburg Rudolf irányítása alatt álltak, akit jó királynak tartottak. Halála után azonban a „svájciak” hozzáállása megváltozott – egyre öntudatosabbak lettek. A három ősi kanton Schwyz, Uri és Unterwalden 1291. augusztus 1-én Rütli-mezőn megkötötte egymással az „örök szövetséget”, ami eredetileg csak a kantonok közti békétlenségek és viszályok megakadályozására alakult meg, később azonban egy Habsburg-ellenes összefogássá nőtte ki magát. Ehhez a szövetséghez a 15. század közepén Zürich és Bern is csatlakozott.
A három ősi kanton többször is győzedelmeskedett a Habsburgok felett. 1315-ben Morgartennél, 1339-ben Laupennél, 1386-ban Sempachnál, 1388-ban Nafelsnél, nemzetközileg azonban csak 1499-ben ismerték el a svájci szövetséget, ami a modern Svájc politikai alapját képezte.