65 éve nyílt meg a bagdadi vasútvonal

1888. október 18-én a Deutsche Bank vezetése alatt álló Német-Anatóliai Vasúttársaság a Török Birodalommal szerződést írt alá az anatóliai vasút megépítéséről. Ez a vasút volt a bagdadi vonal előfutára. A szultán birodalmának megmentése érdekében vasútépítési programokat szorgalmazott, melynek beindulásával gazdasági fellendülést és ennek köszönhetően politikai stabilitást remélt. Ugyanakkor II. Vilmos német császár a meggyengült Törökországban a vasútépítési projektek támogatásával pozícióit kívánta erősíteni, mely a gyarmati politikája részét képezte.

Mindkét fél legfontosabb célkitűzései között szerepelt a vasútvonal meghosszabbítása. 1902 januárjában a Deutsche Bank és a török vezetés aláírta a bagdadi vasútvonal létrehozásáról szóló megegyezést. Ennek első állomásaként a korábban Konya-ig megépült anatóliai vonal meghosszabbítását célozták meg egészen Bagdadig.

1903. április 13-án a Bagdad Vasúttársaság hozzálátott a munkához. A veszélyes munkakörülmények, a hídépítések, a számtalan sziklafalfúrás, az első világháború kirobbanása mind egyre messzebbre tolták a vasútvonal elkészülésének határidejét. A vonal első 200 kilométerét 1912 telén adták át, de mintegy 3000 kilométernyi szakasz átadása még váratott magára.

A háború után sem lett könnyebb a helyzet: a Török Birodalom eltűnt, Németország beleveszett a harcokba, súlyos anyagi nehézségek léptek fel. A tényleges munka az 1930-as években kezdődhetett megújult erővel.

A kitartást azonban siker koronázta, hiszen 1940. augusztus 9-én – 37 évnyi munka után – átadták a forgalomnak a Bagdad-vonal utolsó szakaszát. Ezzel befejeződött a 3200 km hosszúságú, Törökországot, Irakot és Szíriát érintő vasúthálózat megépítése. Az Isztambulból induló vonat Konyán, Adanán, Aleppon és Moszulon át Bagdadig közlekedett, egy bővítésnek köszönhetően pedig a Perzsa-öbölben fekvő Baszráig is eljuthattak az utasok.