Azonosították a bolgár aranykoszorú tulajdonosát
Bolgár archeológusok azonosították azt a leletet, amelyre július 23-án bukkantak Zlatinica falu környékén. A régészek szerint a sírban Kerszobleptész király nyugszik, aki az egyedülálló koronát vagy az olimpiai játékokon aratott győzelméért, vagy dicsőséges harci tettért kapta.
Korábban is egy trák uralkodóra gyanakodtak a kutatók, ám kiderült, hogy nem Sevt (Szeuthész) királyról van szó, hanem Kersebleptről, (Kerszobleptész). A Kerszobleptészre vonatkozó sejtéssel Daniela Agre állt elő, aki annak a régészcsoportnak a tagja, amelyik a feltárásokat végezte Zlatinica, a bulgáriai település mellett. A királysírban számos aranyleletet találtak, amely bizonyítja az ott eltemetett ember előkelő mivoltát. ( Korábbi cikkünk a témában >> )
Kotüsz fia, Kerszobleptész
A kutatások mai állása szerint tehát Kerszobleptész fekszik ebben a sírban, aki I. Kotüsz király fia volt. Kerszobleptész híres harcos volt, többször összecsapott például II. Fülöp makedón királlyal. (II. Fülöp alakította ki az erős makedón hadsereget, amelyet fia, Nagy Sándor fejlesztett tovább, és vezetett világhódító hadjáratokra.)
Kerszobleptész tiszteletbeli polgára volt Athénnak, s joga volt arra is, hogy részt vehessen az ókori görögség egységét kifejező olimpiai játékokon. Egyes teóriák szerint az az aranykoszorú, amelyet a sírban találtak néhány hete a bolgár régészek, esetleg az olimpiai játékokon elért jutalma lehetett az uralkodónak. Agre szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy valamilyen csatában véghezvitt hőstettéért érdemelte ki a király az efféle elismerést.
A Kerszobleptész sírjában megtalált, egyedülállóan szép arany koszorút, illetve koronát a szófiai történeti múzeumban állítják ki, a teljes kincsleletet pedig októberben mutatják be a nagyközönségnek.
A makedónok árnyékában
Kerszobleptész jól ismert a trákológusok körében. Alekszandar Fol és Ivan Marazov magyarul is megjelent könyve szerint II. Fülöp makedón uralkodó győzte le őt Kr. e. 341-ben. Kerszobleptész trákiai uralma első éveiben sikerrel folytatta atyja, Kotüsz politikáját, és egy ideig még ellenőrzése alatt tartotta Kherszonészoszt – ezt a területet I. Kotüsz Athéntől ragadta el. Ám Fülöp egyre terjeszkedett kelet felé, illetve az Égei-tenger felé, a trákok között pedig egyre erősödött a széthúzás.
Mindezzel szemben Kerszobleptész hiába hadakozott. Így a Kotüsz által megteremtett állam három részre szakadt, nyugati, keleti és középső körzetekre, amelyek fokozatosan a makedónok uralma alá kerültek. A Kr. e. 341-ben aratott döntő győzelem után Fülöp makedónjai helyőrségeket állítottak fel Trákiában, ezek egyikét Philippopolisznak nevezték el. A mai dél-bulgáriai Plovdiv neve ebből származik, persze némileg eltorzulva, ugyanis a trákok és a makedónok után kelták kerültek ide, akik Pulpudevának nevezték a várost. A legkésőbb ideérkező bolgárok ebből alakították ki a Plovdiv nevet.