45 éve vált Ciprus önálló, de megosztott állammá

1571-től a többségében görög lakosú Ciprus a Török Birodalom fennhatósága alá került és évszázadokon át ott is maradt. Miután az Oszmán Birodalom, „Európa beteg embere” a sziget feletti ellenőrzés jogát elvesztette, azt az angolok maguknak szerezték meg. Az Indiába vezető kereskedelmi útvonal mentén Ciprus stratégiailag fontos szerepet töltött be, 1925-ben pedig brit koronagyarmattá nyilvánították. Az angoloknak azonban korán szembesülniük kellett a szigeten kialakult nacionalista mozgalmakkal, melyek egyre határozottabban hirdették a Görögországhoz való csatlakozást. A Makarios vezette ellenállás, majd a Georgios Grivas nevével fémjelzett földalatti mozgalom komoly gondokat jelentett a britek számára.

Az 1950-es évek közepén megkezdődtek a tárgyalások Anglia, Görögország és Törökország között Ciprus további sorsát illetően, azonban a szigeten jelenlévő nacionalista mozgalmak késleltették a megoldás megszületését. A három állam végül megegyezett a Ciprusi Köztársaság létrehozásában. 1960. augusztus 16-án hosszú évszázadok után Ciprust független államként proklamálták. A brit kormányzótól, Sir Hugh Foot-tól búcsút vettek és Ciprus első államelnökévé Makariost választották.

Az önállóság békés élvezése helyett azonban a muzulmán törökök és az ortodox görögök által lakott sziget ellentétek, és véres konfliktusok színhelyévé vált. Az alkotmány és a törvények megszületése körül komoly nézeteltérések alakultak ki a lakosság 20%-át képviselő törökök és 80%-ot kitevő görögök között. A török ciprusiak kivonultak a kormányból és saját önigazgatást követeltek.