Még egyszer Csaba királyfiról, a székelyek vezéréről

Csaba eredete kapcsán a balkáni bolyongásra már korábbi cikkünkben is kitértünk, és többek között ismertettük Moór Elemér és Dümmerth Dezső teóriáit Csabával, illetve Csaba magyarjaival („sobamogera”) kapcsolatban. Dümmerth Dezső érdekes fejtegetése például oda lyukadt ki, hogy Csaba talán egy bolgár-török vezér volt, aki az Árpád-házzal állt rokonságban.

Időközben szerkesztőségünket több olvasó és szakértő is megkereste, akik néhány újabb szempontra hívták fel a figyelmünket, így most Csaba királyfival kapcsolatban más, szintén figyelemreméltó elméleteket is ismertetünk. Természetesen ezen elméletek hitelességét nehéz megítélni, de mindenképpen hozzájárulhatnak a tisztánlátáshoz, illetve ahhoz, hogy a tudósok tovább vizsgálják Csaba királyfi legendakörét.

Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista például arra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét, hogy a „csobán” hun méltóságnév és a Csaba név között is lehet összefüggés. A kutató a hun méltóságnév eredete kapcsán egy külföldi szakértőre, de Grootra hivatkozik, aki szerint ez az egyik legrégebbi méltóság Attila népénél.

Mindez tetszetős állítás, hiszen a legendák szerint Csaba királyfi Attila hun uralkodó fia lehetett. A Csaba-mondát megörökítő Kézai Simon – aki IV. (Kun) László király udvari papja volt – például Krimhild csatájaként említi Attila fiainak összecsapását, ahol Csaba és Aladár (Krimhild német hercegnő fia) küzdött meg egymással, s amelyben a vesztes fél Csaba lett. A csata után a hunok közül megmaradt háromezer férfi elmenekült. Ezután ők magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték.

Obrusánszky Borbála azonban arra is rámutatott, hogy a tudósok többsége Magyarországon a csobán szót a törökből, méghozzá az oszmán-törökből származtatja. (A hunokat – ha ez a népcsoport egyáltalán törökös nyelven beszélt, és nem valamiféle mongol nyelvjárást használt – a törökség másik, csuvasos-bolgáros jellegű ágához sorolják, nem az oszmán-törökhöz.)

A csobán név oszmán-török, pontosabban oguz-török, köztörök jellegét erősíti, hogy a besenyőknél (ők az oguz-törökök közé tartoznak) előfordul egy olyan népelem, amelyet csobánnak hívnak. Ezt Bíborbanszületett Konstantin munkájából, a Birodalom kormányzásáról című műből ismerjük. (A besenyőknek volt egy „yula” nevű része is, amelyet sokszor gyulának neveznek a források.)

A gyula és a csobán tisztségek besenyő-magyar vonatkozásai mindenképpen érdekesek lehetnek, de semmiképpen sem tekinthetők bizonyító erejűnek. Mindkét nép más népekkel való együttélése során is megismerhette ezeket a tisztségeket, így a magyarok között az erdélyi Gyula vagy a székelyek őseinek(?) vezéreként ismert Csaba nem feltétlenül besenyő eredetű.

Ugyanakkor Obrusánszky arra is felhívta a figyelmünket, hogy orosz kutatók egészen egyszerűen a csobán tisztséget – és így talán Csaba királyfi nevét is – egészen máshonnan eredeztetik. Az egyik orosz kutató például a száz-bán jelentésű méltóságnévnek tekinti a csobánt. A báni tisztség mindenesetre szintén ismert a középkori Magyarországon.

Természetesen a National Geographic Online nem tehet igazságot Csaba királyfi legendakörének értelmezésekor, de mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a balkáni, a csuvas- és bolgár-török, a hun, valamint a besenyő kapcsolatokra, amelyek a honfoglaláskori és az azt megelőző magyar történelem legvitatottabb pontjai, de amelyek talán népünk históriájának legizgalmasabb kérdéseit vetik fel.