Megfejtették az inkák csomóírását?

Az inkáktól klasszikus értelemben vett írás ugyan nem maradt fenn, ám egy különleges jelrendszer néhány darabjából mégis arra lehet következtetni, hogy az Inka Birodalomban sem nélkülözték az adminisztratív utasításokat és feljegyzéseket.

A kipu, az inkák által egyesek szerint már több ezer éve használt csomóírás a legtöbb tudós feltételezése szerint adónyilvántartásokként és igazgatási feljegyzésekként szolgálhattak. A Science című folyóiratban most megjelent cikk azonban ennél többet is állít.

A kezdőcsomók vallanak a származási helyről

Gary Urton, a Harvard Egyetem professzora szerint ugyanis nemcsak számokat jelöltek a függőlegesen felakasztott kötélen található csomók. A professzor egyik tanítványával olyan számítógépes programot alkotott meg, amely különféle számtani műveletek elvégzése révén elemzi ki a kipukat. A kutatók által elemzett 21 kipu azért is különleges, mert egy helyről, az egykori igazgatási központból, Puruchuco-ból származnak. Ebből kifolyólag Urton-ék azt feltételezték, hogy a kipuk között olyanok is találhatóak, melyek egymásra is hasonlítanak.

Az elemzés eredményeképpen Urton arra a következtetésre jutott, hogy a kötél elején található kezdőcsomók mindig egy helységet jelölnek: jelen esetben Puruchuco-t. Amennyiben sejtésük igaz, úgy ez jelentheti az első megfejtését egy kipunak. Eleddig ugyanis csak a csomók matematikai összefüggéseire sikerült fényt derítenie a tudósoknak, azt azonban, hogy a csomók által jelölt számok mire is utalnak, senkinek nem sikerült megfejtenie.

Változatok a kipura: áldozati regiszter, költemény vagy adónyilvántartás

A kipuk jelentésére korábban több teória is született. Egyesek úgy vélik, hogy a csomók a bemutatott állatáldozatok számát jelölik. Bill Conklin, a washington-i textilmúzeum igazgatója figyelemre méltónak találta Urton teóriáját, ám szerinte a csomók egyértelműen a vallási szertartásokban játszottak szerepet. „Az áldozatok számontartása igen fontos volt az inkák számára. Amennyiben nem megfelelő módon és időben mutatták be az áldozatot, úgy az istenek haragját is kihívhatták” – nyilatkozta Conklin a The Independent című brit lapnak. Ezt a tételt bizonyítaná az is, hogy a pamutzsinórok szálai között állati szőröket is találtak kutatók.

Mások szerint a csomók akár költeményeket is takarhatnak: a buffalói Művészeti és Tudományos Főiskola (College of Arts and Sciences, Buffalo) tanára, Galen Brokaw szerint a mai indián törzsek szervezettségénél jóval bonyolultabb társadalmi struktúrával és fejlettebb kultúrával rendelkező inkák nemcsak egyszerű numerikus adatokat rögzítettek a kipukkal. Szerinte az sem kizárt, hogy művészeti értékkel is bírnak a számunkra érthetetlen számsorok.

A legelfogadottabb vélemény szerint azonban a kipuk elsősorban adminisztratív célokat szolgáltak: a csomók segítségével kommunikáltak az állami adminisztráció különböző szintjei, ezek segítségével tartották számon a befizetett adókat, vetettek ki újat vagy éppen regisztrálták az újszülötteket és a katonai szolgálatra kötelezetteket.

Gyanús titkolózás

Mivel a kipukat a spanyol hódítók nem tudták értelmezni, így állandóan gyanúval kezelték azokat. Azt feltételezték, hogy a kipuk révén az őslakos indiánok lázadást szítanak a spanyol uralom ellen, így még mielőtt ez bekövetkezett volna, igyekeztek megsemmisíteni minden kiput. Fáradozásaikat majdnem teljes siker koronázta: ma világszerte összesen 700 kipu létezik azokon az egyszerűsített modern kipukon kívül, melyeket az Andok hegyei között megbúvó pásztorok még ma is alkalmaznak.

A most kiértékelt 21 darab közül hét nemcsak önmagában ad ki valamilyen kódot, hanem egyben egymásra is utalnak. Urton szerint a csomók nem mások, mint háromdimenziós bináris kódok, melyek leginkább a modern számítógépek által használt kódokhoz hasonlítanak. A csomók száma, kötési módja és színe mind jelent valamit, de Urton szerint eleddig csak azt sikerült megfejteni, hogy a kezdőcsomók mit jeleznek. Hogy valaha sikerül-e a teljes csomóírást számunkra is érthetővé tenni, az minden valószínűség szerint attól is függ, hogy találunk-e egyszer a rosette-i kőhöz hasonló segédletet Közép- vagy Dél-Amerikában.

Persze a kiput sem ismerte minden inka: az elit képzéséhez általában hozzátartozott a csomóírás elsajátítása, ám a politikai vezetőkön kívül csak a kipukamajokok, a csomóírás bennfentes ismerői értették a különleges nyelvezetet. A csomók számtani összefüggéseit már az 1920-as években is vizsgálták és részleges eredmények már ekkor is születtek. Mivel azonban a 70-es évekig nem sikerült minden létező kipu számtani kapcsolatára fényt deríteni, így sokak szerint a ma is ismert kipuk mintegy 20 százaléka minden bizonnyal elvontabb jelentéssel bír: nemcsak számokat, hanem szavakat vagy akár érzelmeket is jelölhetnek.