1877 óta „Made in”

Az ipari és mezőgazdasági fejlődésnek köszönhetően óriási mértékben megnövekedett a külföldi piacokra szállított árucikkek mennyisége. A közlekedés forradalmasítása, a vasút és a gőzhajóforgalom beindulása könnyebbé és olcsóbbá tette a nemzetközi áruforgalmat, így az országok piacain fokozatosan növekedett a külföldi áruk aránya.

Míg Magyarországon az 1840-es években Kossuthék a Védegylet megalapításával kívánták a magyar termékeket védelmükbe venni az idegen árukkal szemben, addig az 1870-es évek Angliájában a „Made in” felirat bevezetésével próbálták kiszorítani a külföldi produktumokat.

Nagy-Britanniában 1877. augusztus 23-án a „Merchandise Mout” törvény alapján született meg a „Made in” jelzés, ami az árucikkek származási helyéről tájékoztatta a vásárlókat. A londoni alsóház elérkezettnek látta az időt arra, hogy a hazai ipartermékek védelmét külön törvénnyel erősítse meg: új szabályok léptek életbe, így minden külföldről érkező termék esetében meg kellett jelölni a származási országot. A britek nem titkolt reménye az volt, hogy a vásárlók inkább a hazai termékeket részesítik előnyben a külhoniakkal szemben.
1894-ben Németország is Anglia nyomdokaiba lépett, az érvelés szerint a brit törvény életbe lépését követően érezhető visszaesés következett be a német exportban. A kölcsönösség és a „német-angol barátság” jegyében a Reichstag is törvényt fogadott el a származási hely megjelöléséről.

A „Made in Germany” felirat bevezetése után az angol kereskedelmi minisztérium rendelkezése alapján 1916. február 3-án megszületett a „Made in Austria/Hungary” megkülönböztető jelzés is. Ezáltal az angolok különbséget tudtak tenni az árucikkek között, és az exportcikkeket könnyebben bojkottálhatták.

A Made in jelzés a populáris kultúrában is helyet vívott ki magának. Az Armageddon című filmben például egy kínos helyzetben az orosz asztronauta villáskulccsal esik neki az amerikai űrsikló egyik paneljének, mondván, teljesen mindegy, hogy amerikai vagy orosz az űrhajó, úgyis Made in Taiwan…