Látogatható Európa legősibb művésztelepe

Az olaszországi Fumanéban már öt évvel ezelőtt felfedezték azt a barlangot, amelyben a legősibb európai festészeti emlékeket sejtik a tudósok. A barlangot most a nagyközönség előtt is megnyitják.
A legrégebbi európai „festőiskola” olasz régészek szerint Fumanéban működött. A Veronától 15 kilométerre lévő, pár ezres lélekszámú település közelében olyan barlang található, amelynek festményeit legalább 32 ezer évesre becsülik a szakértők. Ha minden igaz, akkor ezzel az olasz kulturális emlékek „behoznák” az eddigi európai rekordert, a dél-francia Grotte Chauvet-t, ahol szintén 32 ezer évvel ezelőtti festményekre bukkantak korábban.
Öt kődarab
Az itáliai régészek munkájának köszönhetően most immár Fumanéban is láthatókká váltak a nagy kövekkel körülvett tűzrakó helyek, a barlangnak azon részei, ahol felszabdalták az elejtett vadat, ahol aludtak, ahol a hulladékot gyűjtötték. A régészek Európa (talán) legrégibb festménydarabjait is itt találták.
Az öt kődarab a rájuk rakódott későbbi rétegek alatt rejtőzött, nyilvánvalóan a mennyezetről estek le, és rajtuk piros festékkel festve látható egy Minotauruszra emlékeztető alak, szarvakkal a fején, kezében egy elejtett állat, egy kis hosszútestű, menyétszerű lény és három figuratöredék.
A C-14 teszt szerint a leletek 34-32 ezer évesek. A korábbi, öt évvel ezelőtti vizsgálatok a BBC szerint még a 36 ezer évet is meghaladó kort sem zárták ki. Mindenesetre a legújabb adatok alapján a leletek egyidősek a Homo sapiens sapiens (vagyis a modern ember) megjelenésével.
A festmények valamivel régebbiek, mint az Európa más részeiben megtalált barlangrajzok – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Öt éve fedezték fel
A régészek 2000-ben fedezték fel a páratlan fontosságú leleteket, de csak most mutatták be őket a barlang közelében lévő kis múzeumban. Magát a barlangot is csak az elmúlt hetekben nyitották meg a közönség előtt. Az ásatások során feltárt rétegek tanúskodnak arról, hogy hosszú ideig lakták a barlangot. A legrégibb nyomok 80 ezer évesek.
Alberto Broglio, a Ferrarai Egyetem szakértője korábban úgy nyilatkozott, hogy a festmények azért voltak eredetileg rosszul láthatóak, mert a köveken az eredeti vörös okker rétegekre kalcit rakódott rá. A régészeknek ettől a kalcittól kellett megtisztítaniuk az elmúlt időszakban a leleteket.