Nyulak veszélyeztetik a római kori falakat

Nemrégiben még arról cikkeztek a brit napilapok, hogy Hadrianus falát turisták ezreinek bakancsai teszik tönkre hihetetlen gyorsasággal, most viszont a szigetország római kori leleteinek új ellenfele akadt: a Nagy-Britanniában igen elterjedt nyúltenyészet rágja lyukacsosra a római kori leletek egy jelentős részét.
Portyázó nyulak tehetik tönkre Nagy-Britannia római kori régészeti kincseinek zömét, amennyiben nem lépnek fel határozottan az ugyancsak elszaporodott állatok ellen. Az éles fogú állatok ugyanis nemcsak a természetes kőzetbe vájják bele fogukat, hogy aztán egy kényelmes kis zugot alakítsanak ki maguknak, de a britek számára nagy értékkel bíró, több mint kétezer éves falakat is „kirágják”. A veszélyeztetett értékek között van Hadrianus fala, az Ardoch mellett található erődítmény, sőt a rómaiak által épített első védelmi rendszer, a Gask Ridge is.
Porózussá vált erődítmények
A negyedik veszélyeztetett helyszín, a Fendoch erődítmény Dr. David Woolliscroft szerint immáron közvetlen fenyegetettségnek van kitéve: „Amennyiben nem kontrolláljuk a nyúlszaporulatot kellőképpen, akkor a nagyon közeli jövőben Fendoch ’elesik’, semmi nem marad belőle” – nyilatkozta a The Scotsman című skót napilapnak a Liverpool Egyetem professzora.
Woolliscroft szerint sok helyütt az erődítmények falai olyannyira át lettek lyuggatva, hogy leginkább a lépre hasonlítanak. Szilárdságuk sem bírna már ki egy komolyabb vihart, így tényleg csak idő kérdése, hogy mikor dőlnek le a falak. „Nemrégiben majdnem kitörtem a lábamat, amikor ráléptem egy kőre. A fendoch-i erődítmény kövei annyira porózusak, hogy ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor a meredek lejtőn egyenesen a folyóba dől az egész épületmaradvány” – mondta a brit régészprofesszor.
38 millió nyúl Nagy-Britannia szerte
Bár jelenleg mindössze 38 millióra becsülik a nyulak számát Nagy-Britannia szerte, ami még elmarad az ötvenes évek 100 milliós populációjától, a régészek szerint nyulakból már így is több a soknál. Akkoriban egy hatalmas nyúlbetegség pusztította ki majdnem teljesen az állományt, ám a nyulak ugyancsak szapora állatok. Az utóbbi évek meleg telei csak tovább rontották a helyzetet, mivel a meleg időszak kitolódásával a párzási időszak is meghosszabbodott.
Brit tudósok szerint egy nyúl évente 10-30 új egyednek ad életet, és bár a vadon élő nyulak élettartama nem túl hosszú (hozzávetőleg egy év), téli etetés révén a vadnyulak akár négy-öt évig is elélhetnek. A nyulak egyébként a háziállatok listáján is az előkelő harmadik helyet foglalják el a briteknél, rögtön a kutyákat és a macskákat követően. Így bármit is terveznek a régészek a nyúlállomány megritkításával kapcsolatban, annyi bizonyos: komoly társadalmi ellenállásba fognak ütközni. A britek ugyanis „szent” állataik között tartják számon a nyulakat is.
Mesterséges nyúlkór a megoldás?
Márpedig a régészek nem kímélnék a pusztító állatokat. Történészek és régészek egy csoportja már arra is gondolt, hogy immáron mesterségesen kellene ismét az ötvenes évek nyúlbetegségét elterjeszteni a hatalmas állomány között. „Bármi, aminek révén megszabadulhatunk tőlük, szóba jöhet” – mondta Woolliscroft a The Observer-nek. Az angol örökségvédelmi hivatal is figyelmeztet: a római kori leletek legnagyobb ellensége jelenleg a hatalmas nyúlállomány.
A nyulak egyébként a mezőgazdaságból élőknek is komoly gondot jelentenek. A földművelők egy része azonban nemcsak nyilatkozatokat ad ki, nemcsak a médiában próbál nyomást gyakorolni a közvéleményre és az állatvédőkre: sokan egészen egyszerűen irtani kezdték a búzaföldeket dézsmáló apró állatokat. Gázosítás, vadászpuska, méreg – ezek a brit gazdák eszközei a nyúlkár elleni védekezésben.
A feltételezett római erőd helye Fendoch Fortnál
A nyulak „gazdáik” ellen fordultak
A nyulakat egyébként éppen a rómaiak terjesztették el a szigeten. Érkezésükkor jelentős nyúlállományt is hoztak magukkal, mivel húsát nem vetették meg. Arra persze nem gondolhattak, hogy hatalmas erődítményeik legfőbb ellenfele egyszer éppen az általuk elterjesztett nyúlállomány lesz.
Kétségkívül igaz ugyanakkor, hogy az emberek is komoly károkat tudnak okozni saját történelmi örökségükben: augusztus elején a már említett Gask Ridge római kori maradványainál végzett építési munkák közben véletlenül elbontották az egyik utolsó épen maradt római kori utat. A hatóságok gondatlansága következtében így nemcsak a nyulak okoztak jelentős károkat, hanem a munkagépek is.
Egy áprilisi hír szerint pedig Hadrianus falán két évvel ezelőtti megnyitása óta közel négyszázezer turista járt, ami az állagmegőrzés szempontjai szerint hatalmas szám. Angliában ma már sikk lett Hadrianus falán végig gyalogolni, márpedig a strapabíró bakancsok ütéseit a kétezer éves falak egyre kevésbé bírják. Állatvédők emiatt azzal érvelnek, hogy előbb az embereknek saját házuk táján kellene söprögetniük, s csak azután gondolkodhatnának a természetes nyúlszaporulat korlátozására.