A legősibb Afrikán kívüli emberelődre bukkantak Grúziában
Grúz archeológusok 1, 8 millió éves koponyára bukkantak Dmanisziban, a korábbról már jól ismert régészeti területen. Dmaniszi az európai emberelődök kutatásának szempontjából az egyik legfontosabb és legősibb lelőhely.
A grúz szakértők szerint a koponya 1, 8 millió éves, és az emberi nem, a Homo egyik korai képviselőjéé lehetett. A leletet augusztus hatodikán találták meg, de csak vasárnap ásták ki teljesen a földből.
Telepesek
Dmaniszi, a lelőhely, körülbelül kilencven kilométerre délkeletre található a grúz fővárostól, Tbiliszitől. David Lortkipanidze, a Grúz Nemzeti Múzeum igazgatója, aki részt vett az ásatásokban, elmondta, hogy összesen öt csontot, illetve töredéket találtak a kutatások kezdete óta ezen a helyszínen. Ezek kora nagyjából megegyezik, s az egyik legfontosabb közülük egy 1991-ben felbukkant állkapocs. (Dmanisziban egyébként 1939 óta kutatnak archeológusok.)
„Az öt lelet közül a legjobb állapotban a most megtalált koponya van” – tette hozzá Lortkipanidze. A koponyát időközben a múzeumba szállították, hogy ott tovább tanulmányozhassák. „Tulajdonképpen az összes maradvány egyetlen helyen bukkant elő. Ez azt jelzi, hogy a primitív emberek valamilyen telepére találtunk rá” – mondta a múzeumigazgató.
Afrikán kívül a legrégebbiek
A tudósok szerint a grúziai leletek az Afrikán kívüli emberelődök közül a legrégebbiek. A Nyugat-Európában előforduló hasonló maradványoknál legalább egymillió évvel idősebbek a Dmanisziból származó csontok. A grúziai kutatások rámutattak arra, hogy az ember alighanem félmillió évvel korábban hagyta el Afrikát, mint azt korábban gondolták a szakértők.
Az, hogy immár egy jó állapotban lévő koponya is kiegészíti a dmaniszi leleteket, egy amerikai tudós szerint fontos lépés afelé, hogy meghatározzák: a mai Grúzia területén Homo erectusok vagy Homo habilisok éltek-e. Brian Richmond, a George Washington Egyetemen működő Center for the Advanced Study of Hominid Paleobiology professzora szerint a koponya tanulmányozása rámutathat arra, hogy mitől, illetve miért kezdtek el vándorolni az emberelődök, illetve miként változott testük, eszközhasználatuk a vándorlás során.
Európában egyedülálló jelentőségű leletek
Grúzia egyébként Európa határterületének számít, hiszen a Kaukázusban, illetve attól délre helyezkedik el, a Fekete-tengertől keletre. A grúz leletek Európában egyedülállóak, ugyanakkor egymillió éves vagy annál valamivel idősebb leleteket Afrikán kívül találtak már a Közel-Keleten, Ázsiában is.
Lortkipanidze felfedezései előtt a tudósok úgy gondolták, hogy az Afrikát elhagyó emberelődök nagynövésűek, jól felfegyverzettek és okosak voltak. Ez utóbbit a grúz felfedezések sem vonják teljesen kétségbe, hiszen a dmaniszi telep lakói kőeszközöket használtak, de egyébként kistermetűek és kisebb agyúak is voltak, mint azt a korábbi elméletek előrejelezték.
A dmaniszi lelőhely két folyó között helyezkedik el, s a tudósok számos állatmaradványt is találtak a helyszínen. Így például elefántok, gazellák, zsiráfok, medvék csontjaira bukkantak rá Grúziában.