Elhunyt Gaál Ernő, a hazai egyiptológia kiválósága
Augusztus huszadikán, életének 64. évében elhunyt Gaál Ernő, az ELTE Ókortudományi Intézetének igazgatója, a budapesti egyetem egyiptológia tanszékének vezetője. Gaál Ernő számos az ókori Egyiptomról, az ókori keletről szóló könyv, jegyzet és tanulmány szerzője.
Két évvel ezelőtt Gaál Ernő még Kákosy Lászlóról, egykori tanáráról és későbbi kollégájáról emlékezett meg nekrológban. Kettejük tudományos kapcsolata eredményeként kezdhette meg Gaál régészeti munkáját Egyiptomban.
Gaál Ernő azoknak a tudósoknak a nyomdokában haladt pályáján, akik a hazai ókorkutatást, egyiptológiát évtizedeken át meghatározták. Wessetzky Vilmos, Dobrovits Aladár és Kákosy László nyomán kezdett foglalkozni a Nílus mentének korai történetével. A hatvanas évek elején egyetemi hallgatóként került kapcsolatba Kákosy Lászlóval, akivel később együtt végeztek ásatásokat Egyiptomban, Dzsehutimesz sírjának feltárásakor. Ezt a munkát 1983-ban kezdték el Kákosy irányítása alatt. Később Gaál Ernő önálló kutatásokat is végzett, így Bakenamun sírját tárta fel.
Gaál Ernő művei közül érdemes megemlíteni „A sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában”, című, 1988-ban megjelent kötetet, és az „Alalah társadalma és gazdasági élete az i. e. 18-17. században” című 1979-es munkát.
Gaál Ernő 1941. július 19-én született Szombathelyen. Egyetemi tanulmányait 1962–1967 között végezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1970–1971-ben az Ókori Keleti Történeti Tanszéken (ma: Egyiptológia Tanszék) volt tudományos ösztöndíjas, 1971-től adjunktusként, 1981-től docensként dolgozott ugyanitt. 1997-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, kandidátusi fokozatát 1980-ban szerezte meg. 1982-ben Maróth Károly-díjban részesült, 1989-ben Trefort-díjat kapott.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
