Virgil, Virgínia2020. november 27., péntek
Kultúra

Sohasem lesz világbéke

2005.08.26.Admin
National Geographic Magyarország

Miért van háború a Földön, és miért nem inkább béke? Egy most napvilágot látott elmélet szerint immáron reménykedni sem lehet abban, hogy valaha is a béke fogja uralni a földet. Az emberiség ott rontotta el az örök béke ügyét, amikor feltalálta a lándzsát.

Bár a felvilágosodás filozófusai még szép álmokat dédelgettek az egyszer majd beköszöntő „örök békéről”, egy friss tanulmány szerint végképp oda minden remény. Az ideálisnak felvázolt, egyszerű szerkezetű társadalmak korának elmúltával odaveszett annak a lehetősége is, hogy mindenféle háborúskodás eltűnjön a Föld színéről. Rousseau nagyívű leírása a békében élő egyszerű ősemberről akár még igaz is lehetett, de az idő immáron visszaforgathatatlanul eljárt a béke felett.

A lándzsa az oka mindennek

A Proceedins of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent írásban Raymond Kelly, a University of Michigan professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy az örök béke ügye az első hajítófegyver, a lándzsa feltalálásával együtt veszett el. A paleolitikum ősemberének békés egymás mellett élését kétségkívül elősegítette az is, hogy a Föld ekkoriban még viszonylag ritkán lakott lehetett, valamint hogy a társaságban élő emberek még nem hoztak létre bonyolult struktúrákon és munkamegosztáson alapuló társadalmakat.

Ebben az időszakban, ha volt is úgy, hogy két ősember egymásnak rontott, az inkább csak egyedi eset lehetett, semmiféleképpen sem tekinthető olyasfajta háborúnak, melyet jól megszervezett csoportok vívnak egymás ellen. A béke alapja minden bizonnyal az volt, hogy a gyér „népsűrűség” miatt mindenki elegendő mennyiségű táplálékhoz juthatott hozzá, így nem volt érdemes megtámadni a másikat. Kelly szerint azonban nem teljesen igaz az a tétel, hogy csakis a háborúk kitörése okozza a fegyverkezés technikai fejlődését. Szerinte pontosan fordítva lehetett: a technika, a harcászati eszközök feltalálása vezetett az első háborúskodáshoz.

Csak a csimpánzoknál figyeltek meg hasonlót

Etológusok megfigyelései szerint egyébként az emlősöknél igen ritka, hogy csapatba verődve saját fajtájuknak essenek. Egyedül a csimpánzoknál jegyeztek fel valami hasonlót, amikor a szomszédos csimpánzközösség tagjait – elsősorban territoriális okokból – megtámadják az egyik csimpánzcsoport tagjai. Tudósok így a csimpánzokhoz közeli rokonságunkban keresik a háborúk nyitját. Kelly szerint azonban a csimpánzoktól eltérően az emberek immáron tökélyre fejlesztették a csoportos gyilkolás technikáját.

Közeli rokonainktól eltérően ugyanis az ősember valamikor 1 millió évvel ezelőtt feltalálta az első hajítóeszközt: a lándzsát. Kelly szerint alapvetően élelemszerzési célra használta kezdetben az ősember is ezt az eszközt, és csak jóval később, a bonyolultabb társadalmak kialakulásával vált a másik emberre is ártalmas fegyverré. A University of Michigan professzora szerint ez hozzávetőleg 14 ezer évvel ezelőtt következhetett be, valamikor a neandervölgyi ősember korában.

Az emberiség három korszaka

Az amerikai tudós egyébként három korszakra osztja az emberiség történetét. Az első időszakban a csimpánzokhoz hasonlóan időszakosan egybeverődött embercsoportok már egymásnak ronthattak, ám hosszútávon nem a háborúskodás jellemezte az emberiség történelem előtti korszakát. Annak oka, hogy saját társaira rárontott, abban keresendő, hogy a másik csoport egyes tagjai áttévedhettek idegen területekre. Így ezek a kezdetleges összecsapások is a férfiak közötti harcra korlátozódtak, a nőket és a gyerekeket ebben az időszakban még megkímélték. A gyilkolás még nem előre megtervezett volt, ahogy majd a harmadik korszakban, és csakis a határmenti részeken fordult elő.

A második korszak aztán meglepő módon békés lehetett – legalábbis Kelly szerint. Kissé ellentmondásos elmélete szerint ugyanis a lándzsa feltalálása kezdetben még nem a háború, hanem éppen a béke ügyét mozdította elő. Jó egymillió évvel ezelőtt a puszta erőbeli vagy létszámbeli fölény immáron nem volt elegendő egy összecsapás megnyeréséhez. Az első hajítóeszköz feltalálásával ugyanis komoly kockázatot vállalt magára minden támadó: immáron távolról is megsebesíthették, még jóval azelőtt, hogy valódi erőfölényét érvényesíthette volna.

Bár Kelly is egyetért azzal, hogy a lándzsát alapvetően élelemszerzési célra használták, az amerikai kutató szerint azonban az is igaz, hogy a hajítóeszközt elsősorban lesben állva használták. Erre alapozza azt a feltevést is, miszerint ebben a második korszakban immáron a megtámadottak lehettek előnyben: a támadásra ugyanis lesből állva reagálhattak. Kelly szerint sokkal egyszerűbb lesből állva védekezni, mint a lándzsát cipelve támadni. Hogy mennyi alapja van ennek az elméletnek, azon minden bizonnyal még sokat vitatkoznak, ám a fő kérdés továbbra is az marad, hogy hogyan is jutott az emberiség a harmadik nagy korszakba, az „örök háború” korszakába?

Kellett nekünk társadalom?

Kelly szerint jó 14 ezer évvel ezelőtt az egyre bonyolultabban szerveződő társadalmak felfedezték, hogy jól szervezett módon a támadás addigi hátrányait is ki lehet küszöbölni. Abban archeológusok valóban egyetértenek, hogy a lándzsa először ebben az időszakban vált elsősorban támadófegyverré. A neandervölgyieknél több csontvázban is találtak nyílvesszőt illetve annak befúródási helyét, ami azt mutatja, hogy az egymásnak szegezett fegyver ekkoriban vált általánossá.

Tudósok között abban is egyetértés uralkodik, hogy ismereteik szerint az első komoly csata valahol a mai Szudán és Egyiptom határának mentén lehetett, legalábbis az ott megtalált 7 ezer éves tömegsír ezt bizonyítja, bár a szintén itt felfedezett gyerek- és női csontvázak valamelyest gyengítik ezt a feltevést. Az sem tisztázott egyelőre, hogy az általunk ismert első városok, a törökországi Catal Hüyük és az izraeli Jerikó falai miért is épültek: a vadállatok elleni védelemképpen vagy pedig saját embertársaiktól való félelmükben építették azt a lakók.

Kelly mindezek ellenére biztos a dolgában: szerinte a háború kialakulásának két oka immáron teljesen egyértelmű. Az egyik a lándzsa feltalálása volt, a másik pedig a szervezett társadalmak kialakulása, melyek előre megtervezett módon kezdtek el gyilkolni.

Hozzászólások

A jövőben szabadon látogatható az ókori város

A jövőben szabadon látogatható az ókori város

Szaúd-Arábia a külföldről érkező turisták előtt is meg fogja nyitja a monumentális sírépítményéről ismert ókori Hegrát, a nabateus civilizáció régészeti helyszínét adta hírül az MTI.

Titokzatos tárgyat találtak egy gyermekmúmiában

Titokzatos tárgyat találtak egy gyermekmúmiában

A női portréval díszített egyiptomi múmia sokakat meglepett, hiszen egy ötéves lány testét őrizte.

Egy indián takaró több ezer pulykatollból készült

Egy indián takaró több ezer pulykatollból készült

A pulyka máig rendkívül fontos szerepet tölt be a pueblók életében.

Ezek a képek nyerték a háziállatok vidám fotóversenyét 2020-ban

Ezek a képek nyerték a háziállatok vidám fotóversenyét 2020-ban

Házi kedvenceink vidám fotóinak versenye lezárult, a nyertes képek pedig mosolyt csalnak arcunkra.

Értékes leletek kerültek elő a Citadella megújítási munkálatai során

Értékes leletek kerültek elő a Citadella megújítási munkálatai során

A Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak a szakemberek.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket