Daimler szabadalmaztatja az első motorkerékpárt

1885-ben a sváb származású Gottfried Daimler feltalálta az általa kezdetben csak „kétkerekű lovaskocsi”-nak titulált ősmotort. A fából készült szerkezet, amely oldaltámasztót kapott, hogy ne boruljon el, csak a tehnikai fejlődés kiindulópontját képezte. Daimler a kísérletezés útjára lépett, további fejlesztéseket eszközölt, amelyek eredményeképpen 1885. augusztus 29-én szabadalmaztatta a motort. A 8 km/óra sebességgel haladó járművet Cannstatt és Untertürkheim között tesztelte egy három kilométeres útszakaszon.

„Leírhatatlanul jó érzés, amikor az ember egy motorral hajtott járművet használ, ami kellőképpen gyors és szabadon lehet róni vele az utakat” – mondta róla Daimler. A könnyű szerkezetű benzinnel működő kétkerekű azonban nem ért el rögtön átütő sikereket, csak a jobb francia társaságokban számított divatosnak a motorozás.

A motorkerékpár tömegtermelése csak a századfordulón kezdődött el, miután a „Hildebrandt és Wolfmüller” müncheni üzem motorkerékpár néven szabadalmi jogot jelentett be rá és belekezdett a gyártásába, ami elsősorban exportra ment.

Rövid időn belül az angolok és az amerikaiak is fantáziát láttak az új járműben: az előbbiek a Dougles és a Triumph gyártásába kezdtek bele, míg az amerikaiak a Harley Davidsont konstruálták meg.

A motorozás népszerűsége az első világháború után tovább nőtt. Újabb típusok készültek Angliában, az USA-ban és Németországban is, valamint a Guzzi-val és a Benellivel Olaszország is belépett a motorgyártó államok közé.