Kennedy is bevetette volna az atomfegyvert?

Bár a kubai rakétaválság az első közvetlen fenyegetettséget jelentette az Egyesült Államok számára, Kennedy-nek a kubai krízissel szinte napra pontosan egy időben egy másik gócpontra is oda kellet figyelnie. Az indiai-kínai határ mentén ugyanis kínai csapatok nyomultak be indiai területekre, komoly veszteséget okozva az indiai hadseregnek. A terület, amelyet elfoglaltak, az országok méreteihez képest nem számított túl nagynak: hozzávetőleg 15 ezer négyzetkilométerről volt szó.

Két krízis egy időben

Amikor 1962. október 14-én amerikai kémrepülőgépek fényképfelvételeket készítettek az éppen épülő szovjet középhatótávolságú rakétákról, akkor még a Fehér Házban sem gondolták, hogy pár nap múlva immáron nem csak a közvetlen fenyegetettség kihívásával kell majd megküzdeniük, hanem egy távoli, de ugyancsak fontos válsággócra is oda kell figyelniük.

Miközben ugyanis a pánik úrrá lett az Egyesült Államokban, hogy történelmük folyamán először képes egy idegen hatalom az USA területét hathatósan fenyegetni, aközben október 20-án az indiai-kínai határ mentén komoly konfliktus alakult ki: kínai csapatok elfoglaltak több határ menti katonai bázist is. A harcok során több mint 7 ezer indiai katona vesztette életét, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy felszereltségük teljesen alkalmatlanná tette őket a határvédelemre. Az indiai nehézfegyverzet, sőt a megfelelő ruházat hiánya egyértelműen a kínaiaknak kedvezett, és ezt ki is használták Pekingben.

Míg azonban a kubai rakétaválság viszonylag rövid időn belül megoldódott, az indiai-kínai háború és annak utóhatásai ugyancsak elhúzódtak. Nem véletlen, hogy egy most nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint Kennedyék még 1963 tavaszán is azt fontolgatták: a válság gyors megoldása végett be kellene vetni az atomfegyvert.

Kennedy hezitál és nem egyértelmű

„Meg kell védenünk Indiát, és meg is fogjuk védeni” – mondta Kennedy a most nyilvánosságra hozott hangfelvételek szerint tanácsadóinak egy 1963 tavaszán összehívott megbeszélésen. Hogy pontosan mit is jelentenek ezek a szavak, arról minden bizonnyal még vitatkozni fognak a történészek, ám a kontextus árulkodó lehet. Kennedy és tanácsadói, valamint miniszterei éppen arról vitatkoznak a magnószalagon rögzítettek szerint, hogy miként is lehetne gyors véget vetni a kínaiak terjeszkedésének.

A tanácsadók és a védelmi miniszter ugyanis a kínaiak akcióját azért tartották veszélyesnek, mert ezzel a kommunizmus újabb területeket nyerhet, márpedig a hidegháború közepén az Egyesült Államok elsődleges stratégiai célja egyértelműen a kommunizmus visszaszorítása volt.

Kennedy Kína-politikája szempontjából elemzők szerint India még egy dolog miatt lehetett fontos: Kennedy elképzelése szerint Indiának Kína távol-keleti ellensúlyának kell lennie, így minden kínai terjeszkedés veszélyes lehet. A tanácsadókat és a védelmi minisztert, Robert S. McNamara-t ezen túlmenően minden bizonnyal más is foglalkoztatta. A tanácsadók ugyanis felhívták Kennedy figyelmét arra, hogy az amerikai közvélemény a koreai háborúk tapasztalatával a háta mögött semmiféleképpen sem támogatná, ha amerikai közlegények halnának meg egy újabb távoli konfliktusban.

A tanácsadók a bevetés mellett

„Rossz belegondolni abba, hogy mi lenne, ha szárazföldön kellene megoldanunk ezt a konfliktust, és nem tudnánk bevetni az atomfegyvert” – mondta Kennedy-nek Maxwell Taylor tábornok. Kennedy védelmi minisztere, Robert S. McNamara sem gondolkodott sokat az atomfegyver bevetésén: „Még mielőtt elköteleznénk magunkat India megvédelmezése mellett egy dolgot figyelembe kell vennünk: India védelme csakis nukleáris fegyverek bevetésével oldható meg. A kínaiak támadása és az atomfegyver bevetése elválaszthatatlan egymástól, mivel az amerikai katonák szárazföldi bevetése teljességgel kizárható.”

A részvevők közül egyedül George W. Ball, helyettes miniszter ellenezte az atom bevetését, mondván ezzel egész Ázsiát magukra haragíthatják az amerikaiak. Azt egyelőre pontosan nem tudni, hogy Kennedy végül miért halasztotta el az atombomba ledobását kínai területre, ám elemzők szerint Kennedynek minden bizonnyal ott járt a fejében Eisenhower tábornok intelme, aki a koreai háború kapcsán jegyezte meg: egy nemzedék alatt csak egyszer lehet bevetni az atomfegyvert, mivel a következményeire ez a nemzedék mindig is emlékezni fog.