Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Kultúra

Újabb mérföldkő az emberelőd kutatásban

2005.09.05.Admin
National Geographic Magyarország

Archeológusok rátaláltak a kenyai Rift Valley-ben (Rift-völgyben) az első csimpánzkövületekre. A fosszíliák az első tárgyi bizonyítékok arra, hogy a csimpánzok együtt éltek az emberek elődeivel.

Mielőtt rátérnénk a hír ismertetésére, az emberelőd-kutatás két eltérő jelentésű, de nagyon hasonló hangzású kifejezése, a hominid és a hominin közti különbségre hívnánk fel a figyelmet.

A tudósok valaha minden emberszabású majomfajt a pongid szóval illettek, az emberfélékre pedig a hominid elnevezést alkalmazták. Különféle DNS vizsgálatok eredményei alapján azonban úgy vélték, hogy mégiscsak egy családba tartoznak az emberszabású majmok és az emberek, amely ismét csak a hominid elnevezést kapta. Az orángutánok és gorillák így tulajdonképpen a hominidák egy-egy alegységébe tartoznak, míg a csimpánzok és az emberfélék egy harmadik alfajt képeznek a hominidákon belül, a hominineket.

Az első csimpánzkövületek

E rövid kitérő után térjünk vissza a mostani hírhez! A homininák, vagyis az ember legszorosabban vett elődei számos nyomot hagytak maguk után. Így például több ezer fosszíliát találtak Etiópiában, köztük a 3, 2 millió éves híres Lucyt, aki az Australopithicus afarensis kategóriába tartozott.

A csimpánzok viszont semmit sem hagytak maguk után, a korábbi ásatások során eddig nem találtak csimpánzkövületeket.

Nina Jablonski, a Kaliforniai Tudományos Akadémia (San Francisco) antropológiai kurátora viszont most azonosított legalább három csimpánzfogat egy olyan kövületgyűjteményből, amelyet a University of Connecticut antropológusa, Sally McBrearty szedett össze. A két tudós a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában számolt be felfedezéséről. McBrearty a Kapthurin Formation környékén fedezte fel a leleteket, amely Kenyában, a Rift Valley-nél, a Baringo-tó közelében található.

Ő és más kutatók korábban Homo erectus és Homo rhodesiensis fosszíliákat találtak ugyanebben a geológiai rétegben. Ez az átfedés azt sugallja, hogy a korai emberelődök és a most újonnan felfedezett csimpánzok ugyanakkor éltek, a középső pleisztocén idején, vagyis 780-130 ezer évvel ezelőtt.

A most azonosított három fog – egy zápfog és két metszőfog – valószínűleg ugyanattól az egyedtől származik, alighanem egy 545 ezer évvel ezelőtt élt csimpánztól. McBrearty tavaly nyáron találta a leleteket egy rutinjellegű séta során, a Kapthurin Formation kutatási területén. A tudós több mint egy évtizede dolgozik itt.

A felfedezés

Ezután a fosszíliákat a Kenyai Nemzeti Múzeumba, Nairobiba vitte, ahol az összes Kenyában talált régészeti leletet őrzik. „A szezon végén átnéztük a kövületeket, és ekkor rájöttem, hogy valami szokatlant találtunk” – mondta McBrearty.

Jablonski ezután érkezett Kenyába, hogy azonosítsa a fosszíliákat. Előbb félretette a nehezen meghatározható dolgokat, és csak az egyetlen zápfoggal törődött. Amikor rájött arra, hogy egy emberszabású majomról van szó, méghozzá olyan típusról, amelyet még nem találtak kövületek között, átrohant a múzeum azon részlegébe, ahol a modern állatok csontjait őrzik. Kihúzta a „csimpánz fiókot”, és összehasonlította a kétféle leletet.

„És ez nemcsak egy lehetséges egyezés volt, hanem egy jó egyezés” – fogalmazott Jablonski. Ezután beazonosított még egy felső metszőfogat ugyanebből a kollekcióból. Később még két csimpánzfogat találtak a lelőhelyen. Egy felső metsző- és egy valószínűsíthető zápfog került elő ekkor, ám ez utóbbit még tovább kell tanulmányozniuk a kutatóknak.

A fosszilis fogak nagyon hasonlítanak a modern csimpánzokéihoz. Jablonski szerint nincs okuk feltételezni, hogy az akkori állatok döntően különböztek volna a maiaktól.

Ez még mindig nem az igazi?

Ugyanakkor más tudósok szerint az lenne „az igazi felfedezés”, ha sikerülne 4-5 millió éves korai csimpánzmaradványokat találni. A kutatások szerint az ember és a csimpánz körülbelül 5 és 8 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. Pontosabban ekkor élhetett a nevezetes közös ős, akit még nem sikerült azonosítani. A közeli rokonságot genetikai kutatások is igazolták, miszerint a két faj génállománya 96 százalékban megegyezik egymással. Egy ötmillió éves csimpánzkövület döntő bizonyítékkal szolgálhatna az önálló emberi (evolúciós) fejlődés szempontjából.

A modern csimpánzok többnyire Nyugat-Afrika erdőségeiben élnek, messze a Rift Valley-től. Csakhogy a Rift Valley az a terület, ahol kiválóak az adottságok arra, hogy az állatmaradványok fennmaradjanak. Vagyis máshol kevés az esély arra, hogy a szabadon maradt csontokat fedőréteg borítsa be, majd ez a réteg olyan ásványokban legyen gazdag, amelyek segítik a csontok megkövesedését. Az erdei állatoknál különösen ritka a megkövesedés, minthogy elpusztulásuk után dögevők, illetve gerinctelen állatok vetik rá magukat tetemre. Egy hét alatt többnyire eltűnik az elhullott példány. Ha mégsem pusztítanák el az élőlények a maradványokat, akkor a savas erdei talaj teszi tönkre azt, ami fennmaradt.

Ezzel szemben a Rift Valley-ben, Kelet-Afrikában tavak, folyók üledékes rétegei megőrizték a csontokat. Az üledék azokból a hegyekből származik, amelyekből a csapadék vagy a folyók kimosták a kőzeteket. A Rift Valley lakóit sújtó szerencsétlenségek, például a földrengések paradox módon szintén megkönnyítik a tudósok dolgát, ugyanis ezek a mozgások a felszínre hozzák a mélyben rejtőző fosszíliákat.

Hozzászólások

A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?

A füst okozhatta a neandervölgyi ember bukását?

Egy korábbi vizsgálat alapján a neandervölgyiek eltűnéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy nem tolerálták jól a füstben lévő mérgeket.

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?

A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.

Mekkora is lehetett Góliát?

Mekkora is lehetett Góliát?

A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei

A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Hogyan jelentek meg az első politikusok?

Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket