Károly, Karola, Tamás2023. január 28., szombat
Kultúra

A nagy találkozás

2005.09.06.Admin
National Geographic Magyarország

Cambridge-i kutatók legújabb radiokarbonos vizsgálata szerint immáron bizonyosra vehető, hogy a neandervölgyi ősember és a Homo sapiens sapiens legalább ezer éven át egymás mellett élt. Egy kelet-franciaországi ásatás során két réteg neandervölgyinek tulajdonított eszköz között ugyanis egy réteg Homo sapiens sapienstől származó kőbaltára és egyéb eszközre bukkantak.

Tudósok igen sokáig vitatkoztak azon, hogy vajon közvetlen elődeink és a máig megmagyarázhatatlan okokból, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi ősember találkozhatott-e egymással, és ha igen, akkor miként is viszonyultak egymáshoz: háborúskodtak egymás ellen, vagy netán alig érintkeztek, csak eléltek egymás mellett. Nos, ez utóbbi kérdésre továbbra is csak feltételezésekkel tudnak válaszolni a régészek, ám abban immáron egészen biztosak, hogy a neandervölgyi ember és a Homo sapiens sapiens találkozhatott egymással.

Egy régi lelet újrafelfedezése

A kelet-franciaországi Chatelperron faluban feltárt leleteket ugyan már a 19. század közepén, a vasútépítési munkálatok közben megtalálták, és több mint száz éven át intenzíven foglalkoztatták is a kutatókat az ott megtalált eszközök, ám a legutolsó vizsgálat óta immár több mint fél évszázad eltelt.

1951-ben ugyanis Henri Delporte vette utoljára górcső alá a leleteket, alaposan dokumentálva azokat. Csakhogy ekkoriban még nem állt rendelkezésre az ún. radiokarbonos vizsgálati módszer, amely segítségével viszonylag pontosan meghatározhatók a ránk maradt tárgyak kora.

A cambridge-i egyetem professzora, Paul Mellars azonban nemrégiben újból „felfedezte” a csontokat és különféle tárgyakat, amelyek egy raktár mélyén lapultak több mint fél évszázada. A Nature című szaklapban közzétett tanulmány szerint a Vichy városától mintegy 40 kilométerre észak-keleti irányban elhelyezkedő település, Chatelperron minden valószínűség szerint már úgy vonulhat be a régészeti kutatások történetébe, mint egy több évtizedes vitát lezáró kulcs.

„Észrevettük, hogy ezeket a csontokat és eszközöket is alá tudjuk vetni a radiokarbonos vizsgálatnak, amely Delporte idején még nem állt rendelkezésre” – nyilatkozta Mellars a The Times című brit napilapnak. „Ez az első olyan egyértelmű bizonyíték, amely megmutatja, hogy a neandervölgyi és közvetlen elődünk legalább ezer éven át egymás mellett élt Nyugat-Európában.”

Együttélés vagy egymás mellett élés?

A radiokarbonos vizsgálatok alá vetett kőbalták és csontok három rétegből származnak. A legalsó rétegből származó leletek 40 ezer évvel ezelőttről származhatnak, amikor is a chatelperron-i barlangot még a neandervölgyi lakhatta. Hozzávetőleg 38 ezer évvel ezelőtt azonban különböző okokból kifolyólag a neandervölgyiek délebbre húzódtak és a barlangban talált eszközök tanúsága szerint elődeink foglalták el a helyüket.

Csakhogy a legfelső rétegben talált hasítóeszközök arra utalnak, hogy újabb kétezer év elteltével immáron ismét a neandervölgyiek lakhatták ugyanazt a helyet. A datálások szerint a chatelperron-i barlanban utoljára jó 35 ezer évvel ezelőtt járhatott neandervölgyi, az ezt követő időszakból legalábbis nem maradt fenn semmilyen tárgyi lelet.

A szendvicsként közrefogott réteg, amely kimunkálása egyértelműen a fejlettebb technikai készséggel megáldott Homo sapiens sapiensre utal, tehát azt bizonyítja, hogy elvileg akár találkozhatott is egymással az ember elődje és a neandervölgyi. Mellars szerint „ugyan közvetlen bizonyítékunk nincsen arra, hogy valójában találkozott is egymással a két emberelőd, de annyi bizonyos, hogy egy időben egy viszonylag kis területen egymás mellett éltek, ebből kifolyólag pedig én biztos vagyok benne, hogy sokszor egymásba botlottak.”

A klímaváltozást követve vándoroltak

A valódi meglepetés azonban akkor érte a kutatókat, amikor a rétegekből kikerülő leleteket összevetették a grönlandi jégtakaróból vett minta alapján megállapított klímatörténeti adatokkal. Ebből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a Homo sapiens sapiens megjelenése egy kisebb jégkorszak beköszöntéhez köthető. Jó 38 ezer évvel ezelőtt ugyanis egy gyors és drasztikus átlaghőmérséklet-csökkenés következett be: közel 8 Celsius fokkal kevesebb volt akkor az éves átlaghőmérséklet hozzávetőleg kétezer éven át, mint azt megelőzően.

Az ismét bekövetkező felmelegedés a tudósok megrökönyödésére egybeesett elődeink és a neandervölgyiek között bekövetkezett „helycserével”. Ahogy az idő melegedett, a Homo sapiens sapiens ismét visszatért északabbra, ahonnan a lehűlés idejében érkezett, a neandervölgyi pedig elfoglalta újból a chatelperron-i barlangot. A meglepő az egészben mindössze annyi, hogy a tudósok szerint a neandervölgyi testfelépítése sokkal inkább alkalmasabb lehetett a hideg és zord időjárás eltűrésére, mint közvetlen elődünké.

A megoldást az ember leleményességében látják a kutatók: elődeink ugyanis a neandervölgyinél sokkal tökéletesebb technikával rendelkeztek a tűz birtokba vételére vonatkozóan, ahogy a vadászathoz, a szőr megmunkáláshoz is kifinomultabb eszközök voltak birtokukban. Ráadásul a társadalmi szervezettség csírái is jobban megfigyelhetőek elődünknél, amelyek együttesen azt eredményezték, hogy testi adottságai ellenére az ügyesen elkészített ruhákkal és vastag cipőkkel jobban ellenálltak a hidegnek, mint a neandervölgyiek.

Hozzászólások

Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén

Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén

Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.

Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben

Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben

A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.

Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál

Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál

A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.

Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei

Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei

A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.

Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól

Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól

Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.

National Geographic 2023. januári címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

12 990 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket