Theodosius császár megmenti a Római Birodalmat

Róma évszázadok leforgása alatt olyan hatalmas birodalommá nőtte ki magát, hogy később az állandósult külső támadásokkal szemben nem tudta magát hatékonyan megvédeni. Ennek eredményeképpen 270 körül Aurelianus császár már arra kényszerült, hogy olyan területeket adjon le a birodalom védelmében, mint például Dacia. Azonban hiába történtek területlecsatolások, a barbár rohamok erősödtek, és az imperium területén is egyre gyakrabban törtek ki zavargások.

Nagy Constantinus halála után a viszonylagos nyugalom Theodosius császár uralkodása alatt következett be, habár a római mindennapokat már az általános nyugtalanság jellemezte. Miután a 378-as hadrianopolisi csatában Valens meghalt, Gratianus császár a korábbi moesiai helytartót, a kiváló hadvezéri képeségekkel rendelkező Theodosiust nevezte ki társuralkodójává.

Az együttes kormányzás azonban nem tartott sokáig, mert Gratianus merénylet áldozata lett, és a nyugati részeket Eugenius önjelölt császár foglalta el. Theodosius látva a nyugaton kialakult helyzetet, hadsereget szervezett és megindult Eugenius ellen. 394. szeptember 6-án Nagy Theodosius le is győzte a trónbitorlót, majd annak kivégzése után rövid időre ugyan, de egykézbe vonta össze a birodalom irányítását. Theodosius lett az egyetlen római császár.

Theodosius, aki államvallássá tette a kereszténységet, 395-ben halálos ágyán fiai között kettéosztotta a birodalmat, így megszületett az Arcadius irányította Keletrómai Birodalom és a Honorius uralta Nyugatrómai Birodalom.