Nárcisz, Melinda, Őzike2020. október 29., csütörtök
Kultúra

Hatalmas energiafüvek válthatják ki az olajat

2005.09.09.Admin
National Geographic Magyarország

Amerikai kutatóknak sikerült olyan energiafüvet nemesíteniük, amely hektáronként akár 60 tonna terméshozammal is bírhat. Magyar kutatók a közelmúltban olyan energiafüvet nemesítettek, amely akár az Alföld száraz és szikes talaján is képes megélni és jelentős terméshozamot produkálni.

A most bejelentett 60 tonnás terméshozam révén az energiafű immáron ténylegesen is komoly versenytársa lehet a közeljövőben az elektromos áram előállításában még mindig meghatározó szerepet betöltő fosszilis tüzelőanyagoknak. A legfőbb gondot eddig az okozta a szakemberek körében, hogy a különféle energiafüvek és biomasszák nem rendelkeztek megfelelő energiasűrűséggel, illetve, hogy hatalmas földterületekre volt szükség viszonylag kis mennyiségű energiát leadó füvek létrehozásához. Ez utóbbi probléma a döbbenetes terméshozammal immáron megoldottnak tekinthető.

Szerény becslések szerint is

Ha csak azzal a terméshozammal számolnánk, amellyel a legtöbb európai állam környezetvédői számolnak, már akkor is jelentős előrelépést jelenthetne az energiafű a környezetszennyezés megfékezése terén. Európában ugyanis hektáronként 12 tonnás terméshozammal számolnak, ami a gyakorlatban kb. 36 hordónyi kőolaj energiatartalmának felel meg. A jelenlegi hordónként 60 dollár körüli árral számolva az energiafű hektáronként akár több mint kétezer dollárnyi energiát képes „megtermelni”.

Szerényebb becslések szerint, ha a Japánból származó hatalmas energiafüvet Európa termőföldjeinek 10 százalékán termesztenék, már akkor is képes lenne Európa áramigényének 10 százalékát fedezni a növény. Vidékfejlesztési potenciálján, munkahelyteremtő-képességén kívül két további nagy előnnyel is rendelkezik az energiafű: egyrészt vonzóvá teheti a gazdálkodók körében az a tény, hogy aratására éppen a mezőgazdasági holtszezonban kerülhet sor, másrészt pedig hogy nem igényel semmilyen különleges gépezetet, így a jelenleg használt mezőgazdasági technológiák segítségével is termeszthető.

Nem fertőz, nem hordoz betegséget, de négy méterre megnő

Steve Long, a University of Illinois professzora a BBC-nek nyilatkozva elmondta: az elefántfű most kifejlesztett hibridváltozata mindenféle fertőzésnek ellenáll, így nem kell amiatt aggódni, hogy az új elefántfű valamilyen betegség hordozója lehet. A Japán magasabban fekvő részeiről elterjedt fű mostani változata hatalmasra nő: a növény akár a 4 méteres magasságot is elérheti, látványa pedig egyszerre dekoratív és döbbenetes. Az EU-direktívákat is figyelembe véve könnyen lehet, hogy az öreg kontinens tájain is nemsokára jelentős mennyiségű, most kifejlesztett elefántfű fog hajladozni.

A dublin-i Trinity College professzora, Mike Jones szerint ugyanakkor ez az elefántfűváltozat viszonylag nagy nedvességigényű, így elsősorban Európa északabbi részein nőhet meg valóban négy méteresre. Skandinávia és Nagy-Britannia ebből a szempontból kiváló talajjal és éghajlattal rendelekezik nagy menniységű energiafű termeléséhez. Steve Long hozzátette: az energiafű egyik legnagyobb előnye, hogy ugyanolyan mennyiségű széndioxid keletkezik elégetésekor, mint amennyit a növény magába szív növekedése folyamán. A széndioxidkibocsátás így nulla lesz, ami hatalmas előrelépést jelenthet az egyik legveszélyesebb gáz csökkentése terén.

A magyar szikes talaj energiafüve

Egy július közepi bejelentés szerint azoban nekünk magyaroknak sem kell aggódnunk: a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-nak ugyanis olyan energiafüvet sikerült nemesítenie, amely akár az Alföld száraz és szikes talaján is képes megélni és jelentős terméshozamot produkálni. A csapadékban szegényebb és csak rossz termőtalajjal rendelkező régiók így a magyar fejlesztésnek köszönhetően szintén bevonhatók lesznek az energiafű termelésébe.

A szarvasi kutatók által kifejlesztett növény gyökere akár 2-2, 5 méter mélyre is lehatol. További előnyeként emlegetik, hogy 10-15 évig nyugodtan termeszthető egy helyben, csak ezt követően meríti ki saját igénye szerint a földet. A nemrégiben beindult energiafű-program célkitűzése szerint optimális esetben 2015-re akár 1 millió hektáron is hajladozhatnak energiafüvek, amely 10 tonnás hozammal számolva a magyarországi energiafelhasználás 15 százalékát is képes fedezni.

Sajátos hazai tévút

Ez persze tényleg csak optimális esetben valósulhat meg, ám az optimistákat gyorsan letörte egy most készülő rendelkezés is, amely a megújuló energiaforrások hasznosításába esetlegesen tőkét invesztálókat gyorsan elriaszthatja eredeti szándékuktól. Míg ugyanis világszerte egyre komolyabb üzlet a megújuló energiaforrásokba történő befektetés, és szinte már húzóágazattá válik egyes országokban, addig nálunk a tervezett szigorú rendelkezések komolyan visszavethetik a megújuló energiaelőállítás fejlesztését.

Az Energia Klub közleményében hangsúlyozza, hogy a készülő rendelkezés teljes abszurditásokat tartalmaz: egy szélerőmű üzemeltetőjének például előre meg kellene tudni mondania, hogy mikor és mennyi szél fog fújni, és hogy ebből mennyi energia termelhető. Ha pedig valamilyen örömteli okból kifolyólag túltermelés keletkezik a szélerőműben, akkor azután nem csak hogy nem kap támogatást a szélerőmű üzemeltetője, hanem egyenesen pénzbírsággal sújtják. Az ártámogatást a menetrenden kívül termelt áram után 1, 3-as szorzóval kell visszafizetni.

Úgy tűnik tehát, hogy míg szomszédaink közül is egyre többen fedezik fel a megújuló energia adta lehetőségeket – Románia most hirdetett meg egy nagyszabású programot –, addig Magyarország inkább visszafelé táncol ez ügyben.

Hozzászólások

A szegények orvosa volt

A szegények orvosa volt

1870. október 28-án született Dunakilitin Boldog Batthyány-Strattmann László európai hírű szemész, a „szegények orvosa", aki azokat gyógyította, akiket mások már nem.

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

Boszorkányjelek védték a középkori templomot a rossz szellemektől

A faragványokat egy építkezést megelőző feltárás során találták meg Angliában.

Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

Kifinomult víztisztító rendszert hoztak létre a maják

A mai Guatemala területén fekvő Tikal ivóvize rendkívül tiszta volt.

Lámamúmiákat találtak Peruban

Lámamúmiákat találtak Peruban

Az állatokat fülbevalókkal és nyakláncokkal is feldíszítették.

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket