Kéthetesen királlyá választották János Zsimondot

1539. március 2-án Székesfehérvárott Szapolyai János feleségül vette Jagelló I. Zsigmond lengyel király lányát, Izabellát. A következő év nyarán e frigyből született meg közös gyermekük, teljes nevén Szapolyai János Zsigmond István. Az öreg János király azonban csak két héttel élte túl egyetlen gyermeke világrajöttét. A trónutódlás kérdését rendezettnek tekintette, hiszen halála előtt egyik leghűségesebb hívét, Fráter Györgyöt bízta meg a csecsemő érdekeinek képviseletével.

György barát segédletével 1540. szeptember 13-án a rákosmezei országgyűlés királlyá választotta a kéthetes János Zsigmondot. Az 1541-es országszakadás azonban a gyermekkirályt anyjával együtt Erdélybe kényszerítette. Szulejmán török szultán, miután a janicsárok Budát bevették, jóindulatát kifejezve szandzsákként évi tízezer forint adó fizetése ellenébe átengedte Erdélyt a Szapolyai családnak.

A tényleges politikai irányítással rendelkező Fráter György viszont 1551-ben Izabellát és fiát rávette, hogy erdélyi hatalmukról lemondva két értéktelen sziléziai tartományba, Oppelnbe és Ratiborba vonuljanak vissza. Fráter végül belebukott az osztrák és török között folytatott hintapolitikába, 1556-ban pedig a Szapolyai család a török támogatásával vissztérhetett Erdélybe.