A jeruzsálemi Szentsír-templom felavatása

A IV. században Constantinus császár uralkodása alatt gyökeresen megváltozott a birodalmi valláspolitika. Korabeli szerzők leírása szerint a császárnak egy fontos csatája előtti éjszaka látomása volt, mely szerint, ha a kereszténység jegyében küzd, akkor győzni fog. Kr.u. 312 októberében a győztes ütközet után kereszténytámogató politikába kezdett, melynek legalapvetőbb mozzanata volt az Kr.u. 313-ban kiadott milánói ediktum.

A továbbra is a pogány pontifex maximus címet birtokló uralkodó Kr.u. 325-ben nicea-i palotájába keresztény püspökök részvételével zsinatot hívott össze. Megszülettek a legfontosabb hittételek és nyilvánvalóvá vált a keresztény egyház és a politikai hatalom közti szövetség kialakulása.

Az új egyházpolitika jegyében Bizáncban és a Szentföldön nagyszabású keresztény templomépítésbe kezdtek. Constantinus császár kezdeményezésre Kr.u. 326-ban indult az első keresztény Szentsír-templom felhúzása.

Jeruzsálemben, a Golgotán épült fel a Sír-temlpom, melyet Kr.u. 335. szeptember 16-án avattak fel. Az építmény erdetiéből viszont az utókorra szinte semmi sem maradt; később az alaprajza nyújtott segítséget a rekonstrukcióban. Az átriummal bevezetett öthajós bazilikát az évszázadok folyamán számtalan pusztítás, rablás érte. Kr.u. 614-ben perzsák fosztották ki, Kr.u. 808-ban földrengés okozott az épületben károkat, kr.u. 1009-ben pedig Al-Hakim kalifa romboltatta le.

A 12. században a keresztes hadjáratok alatt komoly felújítási, helyreállítási munkák kezdődtek el, melyek meg-meg újulva a mai napig tartanak. A legújabb munkálatokat 1959-ben kezdték el és még napjainkban is folynak.

Fotó:Benda Iván