Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Kultúra

Globális kiterjedésű környezetszennyezés történt kétezer éve

2005.09.16.Admin
National Geographic Magyarország

Könnyen meglehet, hogy a környezetszennyezés mégsem az ipari forradalom „találmánya”. Új-zélandi kutatók ugyanis az Antarktiszon jégbe fagyott légbuborékokat elemezve arra jutottak, hogy jó kétezer évvel ezelőtt legalább annyi metángáz került a levegőbe, mint manapság.

Bár manapság immáron szinte mindenki meg van győződve arról, hogy a felmelegedés és a környezetszennyezés elsősorban az embernek, pontosabban az ember által generált ipari forradalomnak köszönhető, ám halvány kérdőjelek ezzel kapcsolatban azért akadhatnak. Kis jégkorszakról, komolyabb átlaghőmérséklet-emelkedésről az ipari forradalmat megelőzően is tudunk – ezeknek okairól viszont annál kevesebbet. A történészek által legutóbbi kis jégkorszaknak nevezett időszak például jelentősen átrendezte a lassan fejlődő mezőgazdaság technológiai és termesztési térképét.

Kétezer éve is szennyeztük a környezetet

Ezzel párhuzamosan kutatók azt a kérdést is felvetették persze, hogy vajon nem korábban kezdődött-e a légkör ember általi szennyezése? A kutatások a fentebb említett kis jégkorszakra is kiterjedtek ugyan, de egyelőre eredménytelennek mondhatóak ezek a törekvések. Egy új-zélandi kutatócsoport azonban most ugyancsak meglepő eredménnyel állt elő: a wellingtoni National Institute of Water and Atmospheric Research kutatói szerint ugyanis a légköri szennyezésben második legjelentősebb tényező, a metángáz ugyanolyan koncentrátumot ért el jó kétezer évvel ezelőtt, mint manapság.

Az Antarktiszba fagyott légbuborékok elemzése révén Dominic Ferretti csapata persze nem azt állíja, hogy manapság akkor minden rendben lenne: szerintük a légkörbe kerülő metán mennyisége jelentősen változott az elmúlt kétezer év alatt. Körülbelül Krisztus születésétől Kr.u. 1000-ig bezárólag hozzávetőleg ugyanannyi volt a metánkoncentrátum mint mapaság – 25 millió tonna évente. Valamelyest még növekedett ez a mennyiség az 1200-as évek közepéig, ezt követően azonban fokozatosan csökkent, ahogy az időjárás egyre nedvesebb és hidegebb lett. Az 1500-as évektől kezdődően, egészen az 1700-as évek végéig pedig drasztikusan csökkent a légkörben található metán mennyisége.

Emberi és természeti tényezők a változás mögött

Az okokat kutatva Ferretti és csapata két tényezőt jelölt meg: egyrészt emberi tényezők, másrészt pedig légköri-természeti tényezők játszhattak szerepet a metánkoncentrátum ilyetén változásában. Az emberi tényező közül a legfontosabb egyértelműen az erdők felégetése volt: az Amazonas vidékének őslakói ugyanis jó kétezer évvel ezelőtt jelentős területeket nyertek meg maguknak – az őserdő felégetése révén. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint a mai légszennyezettséggel megegyező döbbenetes adat azt mutatja, hogy „az erdők felégetéséből származó légköri metánkoncetrátum jóval nagyobb volt annál, mint amit eddig sejtettünk. Az Amazonas birtokba vételekor az ember hihetelen módon szennyezte környezetét.”

Az átalghőmérséklet csökkenésével és a csapadékosabb időjárás beköszöntével azonban egyre nehezebb lett az erdőket begyújtani – Ferretti szerint elsősorban ennek köszönhető a metánkoncetrátum lassú visszaeseése Kr.u. 1250-től kezdve. A természeti okokon kívül azoban az új-zélandi kutatócsoport emberi tényezőt is megjelöl: az 1500-as évektől megfigyelhető drasztikus csökkenés ugyanis Ferretiék szerint összeüggésbe hozható azzal, hogy Közép- és Dél-Amerikában megjelentek a különféle európai hódítók. Ezzel egyidőben ugyanis közismerten jelentősen csökkent azon bennszülött amerikaiak aránya, akik az erdőégetések révén komolyan befolyásolták a légköri metánkoncentrátumot. Ahogy az európai hódítók megjelentek, nem sokkal ezt követően már észlelhető is a metánkoncentrátum csökkenése.

Egyértelműen az ember a hibás?

Szakértők szerint Ferretiék megállapításai nem feltétlenül túlzóak: Brazília jelenleg a világ tizedik legkörnyezetszennyezőbb országának számít, ami nem ipari fejlettségének köszönhető elsősorban, hanem az Amazonas menti őserdők folyamatos felégetésének. Brazília légköri szennyezésének 75 százaléka ugyanis ebből származik. A Sao Paulo-i egyetem professzora, Silva Dias szerint, ha a mostani ütemben folytatódik az őserdők égetése, akkor 50-100 év múlva a jelenlegi őserdővel borított területnek akár 60 százaléka is szavannás vidékké válhat, jobb esetben pedig csak a 20 százaléka. Csak 2003-ban közel három millió hektár területet égettek fel, ami döbbenetes adat már önmagában is.

Ugyankkor továbbra is rejtély a kérdés: vajon minek köszönhető a légköri szennyezést is a fent említett, közvetett módon befolyásoló átlaghőmérséklet-változás? Amíg ez a kérdés nem tisztázott, addig nem lehet egyértelműen kijelenteni azt sem, hogy mindenféle időjárásváltozás hátterében egyértelműen az ember áll-e. Kétségkívöl igaz Ferretiék szerint, hogy a viszonylag kis lélekszámú dél-amerikai őslakosság aránytalanul nagy mértékben járult hozzá kétezer évvel ezelőtt a légköri metánkoncentrátum növekedéséhez, de az időjárás megváltozásával már ők sem tudtak olyan mennyiségű erdőt felégetni, mint korábban. A kérdés – amelyre egyelőre pontos válasz nincs, csak találgatások vannak – marad: vajon minek is köszönhetőek az ipari forradalmat megelőző, egymást váltó kisebb jégkorszakok, csapadékosabb évszázadok és felmelegedések.

Hozzászólások

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Különleges fürdő árulkodik a maják rítusairól

Mezoamerikában komoly hagyománya van egy speciális fürdőtípusnak, a verejtékfürdőnek.

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak

Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Motivál-e cselekvésre a sajnálat?

Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

Ő volt a tizenötödik aradi vértanú

1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál

Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket