Ötzi, a jégbefagyott ember megtalálása
1991. szeptember 19-én az Alpok Ötz-völgyében egy német nyugdíjas, amatőr hegymászó egy mumifikálódott holttestre bukkant. A „lelet” tudományos szenzációnak bizonyult, hiszen kora körülbelül 5300 év.
1991. szeptember 19-én Helmut Simon, nyugdíjas nürnbergi hegymászó az Alpok Ötz-völgyében egy mumifikálódott testre bukkant. A „lelet” híre hamarosan bejárta az egész világot, mert kiderült, hogy a jégbefagyott férfi kb. 5300 évvel ezelőtt élhetett, még a bronzkorban. Mivel az Ötz-völgyben találták meg, ezért Ötzinek nevezték el a régészeti szempontból különleges figyelmet kapott ismeretlent.
Megtalálása után Ötzit alapos viszgálatoknak vetették alá, hogy életmódjáról, származásáról, mindennapjairól ismereteket szerezzenek. A 160 cm magas, 45 kg súlyú, szakállas, sötét hajú Ötzi szőrből készült ruházatot , ágyékkötőt, lábszárvédőt, fűből, vesszőből összefont vastag kabátot viselhetett, és mogyoróvesszőből készült hátizsákkal járta a vidéket.
A halálának oka rejtély. A melegen felöltözött ember vajon hogy fagyhatott meg, miért nem keresett menedéket? Egyes feltételezések szerint támadás érte és elvérzett. Mások szerint hegyi pásztor volt, aki a legelőn tartózkodó állatainak akart utánanézni. Közben hóviharba keveredett, mely során kimerült, és álmában érte a fagyhalál. Az Ötzi-talány még napjainkban is izgalomban tartja a kutatókat, és évről-évre újabb elméletek születnek a bronzkori emberrel kapcsolatban.
A sors fintora, hogy Ötzihez hasonlóan halt meg felfedezője, Helmut Simon is. A nürnbergi hegymászó tavaly októberben, 67 évesen szenvedett balesetet az osztrák Alpokban. A hegyimentők egy heti keresés után 2200 méter magasan, egy szakadék mélyén bukkantak rá jégbe fagyott holttestére.
Kapcsolódó cikkeink:
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
