V. Károly, a kudarcot vallott uralkodó

Habsburg Szép Fülöp és a spanyol Őrült Johanna gyermekeként született Károly, aki a spanyol korona és a német-római császári cím birtokosává lépett elő. Nem volt könnyű gyermekkora, hiszen korán szembesülnie kellett apja csapodárságával, amibe ráadásul anyja bele is őrült. Az elmebaj olyannyira elhatalmasodott Johannán, hogy férje halála után egy kastélyba kellett bezárni. Az elméjének teljes elborulását mutatja, hogy évekig nem volt hajlandó a mosakodásra és a tisztaruha cserére.

A burgundiai születésű Károlynak, sorozatos haláleseteknek köszönhetően, 1517-ben sikerült az aragóniai és a kasztíliai királyi címet felvennie. A spanyolok nagy várakozással tekintettek az új uralkodóra, azonban hamarosan csalódniuk kellett. Károly ugyanis nemcsak hogy nem spanyol, hanem burgundiai főemberekkel vette körül magát, ráadásul spanyolul sem beszélt.

Károly számára nem Spanyolország jelentette a politikai ambíciók megtestesülését, hanem a német-római császárság megszerzése. A Fuggerektől komoly összeget felvéve gyakorlatilag megvásárolta maga számára a hét választófejedelemtől a császári címet.

Gigantikus vállalkozás volt egy ekkora birodalmat kézben tartani. Az állandóan háborúskodó Károly nem igazán örvendett nagy népszerűségnek Hispániában. Hiába tanult meg az 1520-as években spanyolul és hiába vett el spanyol követelésre portugál nőt, nem tartozott a közkedvelt uralkodók sorába. Ennek legfőbb oka pedig abban rejlett, hogy uralkodásának harminckilenc évéből huszonnégyet töltött távol Spanyolországtól és családjától.

Belpolitikai gondjai mellett nagy riválisa, a harcias I. Ferenc, valamint a török terjeszkedése is komoly problémákat okozott V. Károlynak. Ehhez társult még a reformáció kibontakozása: évtizedes vallási küzdelem alakult ki, melynek végén az 1555-ös augsburgi vallásbéke meghirdetésével Károly engedni kényszerült.

Ekkor már lemondását fontolgatta. Belefáradt az irányításba, kudarcok sora nyomasztotta, és egyre több egészségügyi probléma jelentkezett nála. Köszvény, kóros álmatlanság, asztma, aranyér, melankólia, sírógörcs kínozta, súlyos emésztési gondjai voltak, fogai kihullottak, ennek ellenére féktelen lakomákat tartott. Az idegileg-fizikálisan megtört Károly 1556-ban leköszönt, és Yuste városának Jeromos-rendi kolostorához csatlakozott.

Itt egy kis villát építtetett magának, ahol idejének túlnyomó részét testvérével, II. Lajos magyar király özvegyével, Máriával töltötte. A lemondott uralkodó 1558. szeptember 21-én 58 éves korában hunyt el.