Egy mesterséges világ megteremtése
1991. szeptember 26-án nyolc tudós két évre „beköltözött” az arizonai Sonora-sivatagban létrehozott Bioszféra II.-be, ami nem más, mint egy hatalmas üvegház, ahol a világ első mesterséges ökorendszerét teremtették meg. Az 1, 6 hektárt felölelő területen trópusi esőerdőt, szavannát, mocsarat, tavat, sivatagot, belterjes gazdaságot és emberek számára alkalmas életteret hoztak létre.
A laikus és a tudományos világot mindig is foglalkoztatta, hogy akár egy környezeti katasztrófa esetén, hogyan lehetne a Földön maradva az ember számára élhető mesterséges környezetet teremteni ott, ahol az élet korábban aligha volt elképzelhető.
A mesterségesen létrehozott élettér kialakításának konkrét gondolata egy, az olajüzletben utazó, texasi milliárdosnak a fejéből pattant ki, aki hozzá is látott a gigantikus program finanszírozásához. A kísérlet elvégzésére az arizonai Sonora-sivatagot jelölték ki színhelyként, ahol 150 millió dollár költségvetésű program keretén belül betonalapra üvegkupolát borítottak.
1991. szeptember 26-án nyolc tudós két évre „beköltözött” a fent említett sivatagban létrehozott Bioszféra II.-be, ami nem más, mint egy hatalmas üvegház, ahol a világ első mesterséges ökorendszerét teremtették meg. Az 1, 6 hektárt felölelő területen trópusi esőerdőt, szavannát, mocsarat, tavat halakkal, sivatagot, belterjes gazdaságot és az emberek számára alkalmas életteret hoztak létre.
A beköltözők növényeket telepítettek, állatokat tartottak, tehát igyekeztek a kinti világnak megfelelő életet kreálni. Azonban a rendszer nem működött: állandó oxigénhiány lépett fel, az állatok és a növények elpusztultak, mert nem bírták a mesterséges környezet nyújtotta életfeltételeket.
Két év múlva az önkéntes remeték elhagyták a „buborék”-nak becézett lakhelyüket és egy időre leállt az óriási összegeket felemésztő kutatás. 1996-ban a Columbia Egyetem tudósai felkarolva az eredeti ötletet folytatták a klímakutatást, amit 2003-ban anyagi okokból beszüntetni kényszerültek.
Játékok lehettek a bagolyfigurák, nem istenségek
Mintegy 5000 éves, palába vésett bagolyfigurák ezrei kerültek elő az Ibériai-félszigeten, sokáig úgy vélték, valamilyen istenséget, esetleg holtakat képviselhettek.
Aki a postabélyeggel bizonyította be, hogy sok kicsi sokra megy
December 3-án emlékezünk Sir Rowland Hillre, akinek a postai bélyeget is köszönhetjük.
Egy 16. századi, beteg nő arcát rekonstruálták
Nem tudni, hogy mi okozta a nő halálát, de a szifilisz egészen biztosan sok szenvedést okozott neki.
Világörökségi listán a bagett
A ropogós héjú, hosszúkás francia fehér kenyér, a bagett felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi világörökségi listájára.
Ebben a kápolnában csontok borítják a falakat
A helyi templom temetője a 16. században megtelt, a szerzetesek pedig érdekes ötlettel álltak elő.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
