Bevezetik a tankötelezettséget

1717. szeptember 28-án I. Frigyes Vilmos porosz uralkodó bevezette az általános tankötelezettséget „Oktatásügyi követelmények” elnevezésű rendeletével. Ennek értelmében minden 5-12 év közötti gyermeknek a téli hónapokban minden nap, nyáron pedig hetente egyszer-kétszer látogatnia kellett az iskolát.
Az 1713-ban Poroszország trónra került I. Frigyes Vilmos a kortársak által ráaggatott – nem éppen pozitív – jelzők tömegével vonult be a történelembe. A „vandál”-nak, az „elmebeteg”-nek, a „ázsiai despotá”-nak, az „emberkínzó”-nak, a „nyereséghajhász”-nak titulált király azonban egy jólműködő államot épített ki. Rendelkezései az élet minden területére kiterjedtek.
Amellett, hogy a kiképzések minőségére jelentős hangsúlyt fektetve néhány éven belül Európa harmadik legerősebb hadseregét szervezte meg, kiemelkedő figyelmet fordított a tudományok és az oktatás fejlesztésére is. Ennek alapját pedig az általános és kötelező alapfokú oktatás felállításában látta.
1717. szeptember 28-án I. Frigyes Vilmos porosz király a világon elsőként vezette be az általános tankötelezettséget. „Oktatásügyi követelmények” elnevezésű rendelete előírta, hogy minden 5 és 12 év közötti gyermeknek a téli hónapokban minden nap, nyáron pedig hetente egyszer-kétszer látogatnia kellett az iskolát. A nemes terv azonban a gyakorlatban nem teljes mértékben valósult meg, mert az alacsony sorból származó iskoláskorúak ugyancsak rendszertelenül vettek részt a tanítási órákon.
Magyarországon Mária Terézia próbálkozott az általános tankötelezettség bevezetésével. Az 1777-ben kiadott „Ratio Educationis” kötelezte ugyan a 6 és 12 év közötti gyermekeket az iskolábajárásra, a fennálló magyar gazdasági-társadalmi viszonyok mégsem tették lehetővé annak tényleges megvalósulását.