Mesés kincsekre bukkantak a Robinson Crusoe szigeten
Bár a hír hallatán inkább egy ifjúsági-fantasztikus regény jut az ember eszébe, úgy tűnik, hogy egy chilei vállakozásnak japán kutatók segítségével valóban sikerült megtalálnia a történelem egyik legnagyobb kincsét.
A hír igaz, bár teljességgel mesébe, vagy még inkább ifjúsági regénybe illő: egy japán fejlesztésű robot detektorai segítségével a chilei partokhoz közel fekvő Robinson Crusoe szigeten 15 méter mélységben döbbenetes mennyiségű nemesfémet érzékelt. A megtalált kincs értékéről a külföldi hírforrások adatai ugyancsak különböznek: a neves Neue Zürcher Zeitung és a szintén svájci Tages Anzeiger több milliárd dollár értékű kincsről beszél, a komolyabb angol lapok és a BBC inkább milliókra teszik az értékét. A híradások egyben azonban megegyeznek: hozzávetőleg 800 tonna nemesfém rejlik a föld alatt.
Arturito már többször bizonyított
A hírt minden bizonnyal kizárólag azért vették át a megbízható európai lapok, mert a kutatás során bevetett robot már többször is bizonyított: detektoraival Chile déli részén nagy pontossággal megmutatta, hogy egy egykori német szélsőjobboldali szekta településének, az ún. Colonia Dignidad-nak, merre is található a ma már föld alatt rejlő fegyverraktára. Ennek felfedezésére emberek eddig nem voltak képesek, ahogy egy eltűnt chilei üzletembert, Francisco Yuraszecket sem talált immáron több éve a chile-i rendőrség. Arturito, – ahogy a Chileben, japán technológiával dolgozó Wagner biztonsági cég mérnökei nevezik a robotot – , azonban a rendőrség segítségére sietett egy éve, és különleges detektoraival megtalálta az elásott holttestet.
A robotot egyébként a Csillagok háborújából ismert R2D2 droid tiszteletére nevezték el Arturitonak, ami nem más, mint a filmbéli droid nevének fonetikus spanyol kiejtése. A fejlesztő cég büszke is sokat érő robotjára: a cég és a National Geographic Társaság által finanszírozott expedíció képviselői bejelentették, hogy a megtalált kincs fele mindenféleképpen az egykor lakatlan, jelenleg pedig hatszáz lelket számláló sziget őslakosait illeti meg, a biztonsági cég megelégszik a hír keltette reklámmal.
Kié a megtalált kincs?
A Wagner cégnél ugyanis bíznak abban, hogy az új robottechnológia világszerte felkelti az érintettek figyelmét a hír hallatán, és ezáltal jelentős megrendelésekhez juthatnak. A kincsvadászok bőkezű felajánlása azonban könnyen lehet, hogy mégsem teljesülhet be, mivel a chilei kormányzat kizárólagos jogot követel magának a közigazgatásilag az országhoz tartozó szigeten talál kincsekre.
Chile közoktatási minisztere, Sergio Bitar az APA hírügynökségnek nyilatkozva rögtön be is jelentette: jelen esetre a chilei emlékművédelmi és régészeti törvények érvényesek, mely szerint a régészeti leletek, bárhol is találták meg őket az ország közigazgatási területén belül, száz százalékban az állam tulajdonát képezik. A chilei polgári törvénykönyv bányászatra vonatkozó része szerint viszont a földterület tulajdonosa és a föld alatti értékek megtalálója felerészben osztozik a föld alatt rejlő vagyonban.
A sziget helyét fehér kör jelzi
Fele-fele vagy nincs kincs
A vita jelenleg még nem zárult le, és az expedíció vezetői Santiagoba visszatérve azzal fenyegetőztek, hogy nem árulják el a kincs pontos lelőhelyét, amennyiben a chilei kormány nem ismeri el jogukat a kincs felére. Mindeközben a sziget „polgármestere”, Leopoldo González óvatosan nyilatkozott az APA hírügynökségnek: „1951 óta ez a harmadik expedíció a szigeten, így minden eshetőségre fel vagyunk készülve, arra is, hogy kiderül: ismét egy balfogásról van csak szó.”
A kincsek létezéséről már eddig is tudtak a történészek: az értéktárgyakat a spanyol konkvisztádorok lopták el az inkáktól. 1715-ben aztán egy spanyol hajós, Juan Esteban Ubilla y Eceverría találta meg és ásta el. Jelenlegi helyére a történészek szerint Cornelius Webb angol hajóskapitány rejtette el. Az utolsó inka uralkodó, Atahuala feleségének díszkövekkel ékesített nyaklánca is a föld mélyén rejlik, ahogy több pápai gyűrű is a kincs része lehet. (Hogy ez utóbbi miként kerülhetett az inka kincsek közé, arról egyelőre nem írnak semmit a hírügynökségi jelentések.)
A New Scientist-nek nyilatkozó szakértők elismerik ugyan a robot eddigi teljesítményét, ám a felfedezéssel kapcsolatban ők is visszafogottan nyilatkoztak. Adam Booth a University of Leeds professzora és Robert Richardson, a University of Manchester robotszakértője egyöntetűen azon a véleményen van, hogy a bevált robot valóban sok mindenre képes, de 15 méteres mélység esetén már messze nem olyan pontos meghatározásokat ad, mint a korábbi esetekben. Így mindenféleképpen egyéb módszerekkel kell ellenőrizni a sejtést.
 |
| |
17 ezer éves lakóhelyet találtak egy barlangban
A spanyolországi La Garma-barlangkomplexum bővelkedik az ősi leletekben.
Ősi útra bukkantak Mexikóban
A 18 kilométer hosszú utat a maják építették ki.
Ókori, oroszlános mozaikot találtak Törökországban
A szakértők egy egykori színház területén végeztek feltárást.
Lenyűgöző a zene terápiás hatása és közösségformáló ereje
A világ egyik legelismertebb zongoristája, Ludovico Einaudi zenéje különleges hangulatot ad és segít lelassulni.
Hétköznapi középkori emberek történetei tárultak fel
A kutatók Cambridge egyik középkori temetőjének maradványait elemezték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
