Mi lesz a jövő bioüzemanyaga?

Etilalkohol vagy növényi olaj – a bioüzemanyag ezen két fajtája igen jó esélyekkel rajtolhat a jövő üzemanyaga címért, elsősorban azért, mert a hidrogénhajtású autókkal szemben a jelenleg futó autókat egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben kell átalakítani ahhoz, hogy etilalkohollal vagy pedig biodízellel működőképesek legyenek. Más kérdés, hogy a hidrogénhajtású autók teljes mértékben kímélik a környezetüket, míg a biodízel vagy etilalkohol meghajtású autók kapcsán már kétségek merülnek fel. Egészen pontosan nem is az autók környezetkárosító hatása okozza a legnagyobb gondot, hanem a bioüzemanyag előállítása.

“Negatív szaldós” előállítás?

A biodízel és az etilaalkohol alapú benzin elkészítése ugyanis egyelőre roppant energiaigényes, egyes számítások szerint majdnem 30 százalékkal több energia szükséges ezen üzemanyagok elkészítéséhez, mint amennyit aztán le tudnak adni. Ráadásul az előállításához fosszilis energiát használnak, így a biodízel nem csökkenti, hanem fokozza a környezetszennyezést. Az amerikai Kalifornia Egyetem két professzora a Natural Resources Research című szaklap márciusi számában közzétett tanulmánya legalábbis erre az eredményre jutott az etilalkohol alapú üzemanyag kapcsán.

A Science magazin azonban beszámol egy másik vizsgálatról is, amely kétségbe vonja David Pimentel és Tad Patzek, a fent említett két professzor számításait: Bruce Dale a Michigan Állami Egyetem professzora szerint Pimentel-ék alapvetően elavult adatokkal dolgoztak, emiatt lett “negatív szaldós” a számításuk. Nemcsak a bioüzemanyag előállítása kíván meg jóval kevesebb energiát, mint ahogy azt állítják, de Piementel-ék a biodízel alapanyagául szolgáló növények műtrágyázási igényét is jócskán túlbecsülték. A környezetkárosító hatások között a Kalifornia Egyetem professzorai szerint ugyanis ez utóbbi is igen nagy szerepet játszhat.

Ráadásul a kutatás mostani állása szerint a cukorrépából vagy cukornádból erjesztés útján előállított etilalkoholos motorok képesek lesznek nem megerjesztett formátumú alapanyagot is felhasználni energia előállítására, így a bioüzemanyag létrehozásának energiaigénye még tovább csökkenthető majd. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma által készíttetett tanulmányt idézve Dale azt állítja, hogy az erjesztés útján előállított alkoholalapú üzemanyag akár 67 százalékkal több energiát is képes leadni, mint amennyi előállításához szükséges.

Hatalmas „bioüzemanyagmezők”

Ugyanakkor még egy dolog kétségkívül behatárolhatja a biodízel elterjedését: az alapanyagok előállítása ugyanis igencsak helyigényes. Egyes számítások szerint például, ha Németország egész területét bevetnék repcével, amelyből aztán növényi olajt és biodízelt állítanának elő, akkor is csak a német autópark energiaigényének alig 15 százalékát lennének képesek előállítani az országban.

Ami azonban a fejlett ipari országoknak hátrányos, az a hagyományos mezőgazdasági profilú európai és harmadik világbéli országoknak kifejezetten előnyt jelenthet: mezőgazdasági területük jelentős részét akár energiaelőállítás céljára is befoghatnák, ami globális szerepüket jelentősen megváltoztatná, és egyben a hagyományos és környezetkímélő életformát részesítené előnyben.

Példakép már van is: a hetvenes években Brazília egyszerre élte meg a kőolaj árának drasztikus növekedését és a cukorrépa-túltermelés okozta válságot. Egy ekkor meghozott szerencsés intézkedésnek köszönhetően a cukorrépa-termelők egy része immáron nem élelmiszeripari célból termeli a cukorrépát, hanem szimplán ipari célból: a megtermelt répából alkoholt erjesztenek és bioüzemanyagot gyártanak. Egyes becslések szerint Brazíliában jelenleg is immár 4, 5 millió autós tankol alkohol alapú üzemanyagot autójába, így Brazília nem szén-dioxid kibocsátása miatt tartozik a világ 10 legkörnyezetszennyezőbb országa közé.

Kína is új utakon?

Szintén pozitív visszhangra talált a világ közvéleményében, hogy immáron Kínában is kezdik felfedezni a bioüzemanyag jelentőségét: közismert, hogy a kínai gazdaság robbanásszerű bővülése nagyban hozzájárult a kőolajkereslet megnövekedéséhez, és a kőolaj árának emelkedéséhez. Mivel Kína maga sem „boldog” energiaimport-függőségétől, ezért elindítottak egy bioüzemanyag-programot, melynek keretében államilag támogatják a bioüzemanyag előállítását.

Napjainkban több mint egymillió tonna bioüzemanyag kerül forgalomba Kínában, a hatalmas ország öt tartományában az eladott benzin 10 százalékban tartalmaz bioüzemanyagot. A földterület nagysága azonban itt is határt szab majd minden bizonnyal a bioüzemanyag termelésének: elsősorban ugyanis élelmiszerellátás céljára kell hasznosítaniuk a meglévő földterületeket, és ez már eleve számottevően korlátozza a föld egyébirányú hasznosításának lehetőségét.

Mindezek miatt valóban csak csepp a tengerben a kínai bioüzemanyag-termelés, ahogy az Egyesült Államok jelentősnek tűnő biodízel termelése (hozzávetőleg 5 milliárd liter bioetanolt állítanak elő) is eltörpül a hatalmas energiafogyasztása mellett.

Heuréka, megtaláltuk!

A megoldáshoz kétségkívül közelebb kerülhetünk, amennyiben a bioüzemanyag előállítása kevésbé lesz energia- és költségigényes: a Science című lap szerint úgy tűnik, hogy két amerikai cég laboratóriumában most ilyen eredményre jutottak. A kaliforniai székhelyű Novozymes gyár és a rivális Palo Alto egyszerre jelentette be: az etanol alapú üzemanyag előállítási költségét egy új technológia révén jelentősen redukálták. Míg a növényi cellulózból kinyert alkohol előállítása 2000-ben még gallononként 5, 4 dollárba került, az új technológiának köszönhetően ez mindössze 20 cent lenne. A tömegtermeléshez vezető út ugyan egyelőre hosszúnak tűnik még, ám az esély immáron adott.

Magyarország természetesen biodízel terén sem jár az élen: egy program ugyan készült még 1998 végén, amelynek készítői jelentős biodízel-előállítást vízionáltak hazánkban, sőt 2002-ben be is fejezték az első biodízel üzem felépítését, ám a kunhegyesi cég mindössze 16 napot dolgozott. Mire ugyanis az előállításra került volna sor a biodízel termelésének támogatása a literenkénti 60 forintról 30 forintra esett vissza, ami teljes mértékben gazdaságtalanná tette a gyár üzemeltetését.