A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei kapta a Nobel-békedíjat

A polgári célú atomenergia-felhasználást szorgalmazó ENSZ-szerv és vezetője “az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért” kapta meg a magas elismerést – mondta Ole Danbolt Mjoes, a Nobel-bizottság elnöke.

“Napjainkban újra megnőtt az atomfegyverek jelentette fenyegetés, ezért a norvég Nobel-bizottság hangsúlyozni kívánja azt a tényt, hogy e fenyegetéssel a lehető legszélesebb nemzetközi együttműködés keretében kell foglalkozni” – fűzte hozzá a testület elnöke.

Mint arra hírügynökségek emlékeztetnek, idén volt hatvan éve, hogy az amerikai légierő atombombát dobott két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira. A NAÜ és szigorú, módszeres – jogász végzettségű – vezetője az utóbbi időben sokat küszködött Irak, Észak-Korea és Irán által támasztott nukleáris problémák megoldásán.

A Nobel-békedíjat – egy arany érdemérmét, egy oklevelet és a velük járó 10 millió svéd koronát (1, 1 millió eurót) – december 10-én, a díj névadója, a dinamitot feltaláló svéd nagyiparos és filantróp Alfred Nobel halálának napján adják át a kitüntetetteknek Oslóban. Ennek magyarázata, hogy az alapító halálakor Svédország és Norvégia még egy államot alkotott, és Nobel végrendeletében meghagyta, hogy a Békedíjat norvég bizottság ítélje oda, s a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt.

A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, de a kabinettől függetlenül tevékenykedik. Döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést “a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint az alapító szándékait figyelembe véve már az emberi jogokért küzdők is megkaphatják.