Vendel, Irén, Kleopátra2020. október 20., kedd
Kultúra

A jövő veszélye: az elektronikus hulladék

2005.10.18.Admin
National Geographic Magyarország

Arról gyakran hallani, hogy India az információs technológiának köszönhetően milyen sikereket ér el, ám ugyanezen iparág hátulütőiről keveset írnak az újságok. Pedig az indiai Szílícium-völgyben élő szegények a környezetre és emberre is veszélyes e-hulladékból kaparják össze mindennapi megélhetésüket.

A tendencia ismert: egyre több számítógép kerül forgalomba világszerte, párhuzamosan egyre több régi gépet kell kivonni a forgalomból. Az újonnan munkába állított eszközök java részének az élettartama – elsősorban a technológia igen gyors fejlődésének köszönhetően – radikálisan lecsökkent.

A világ szerencsésebbik fele mellett, amely évente cserélheti számítástechnikai eszköztárát, nemsokára a szegényebb országok legszegényebbjei is bekapcsolódhatnak az információs társadalomba. Több országban ugyanis már fejlesztik a “százdolláros” laptopokat, amelyek szinte mindenki számára elérhetőek lesznek. Csakhogy a százdolláros olcsó laptopnak a tagadhatatlanul pozitív társadalmi hatásai mellett sokszor figyelmen kívül hagyott negatívumai is vannak. Így ugyanis immáron nemcsak a fejlett országok termelnek majd minden valószínűség szerint hihetetlen mennyiségű e-hulladékot, hanem a fejletlenebbek is. Hogy az e-hulladéknak mi lesz a sorsa, arra pedig egyelőre igen kevés ország gondol.

Veszélyes anyagok a használt számítógépekben

Márpedig könnyen lehet, hogy az energiaválság mellett a 21. század egyik legfőbb problémája az e-hulladék lesz. Szakértők szerint alapvetően nem az e-hulladék létével van a probléma, mivel annak semlegesítésére megfelelő technológiával rendelkezik már az emberiség. Elsősorban újrahasznosítás révén jelentősen csökkenthető lenne a mérgező anyagokat nagy mennyiségben tartalmazó, használt számítógépek és különféle elektronikus hulladékok veszélyessége. Csakhogy néhány európai államon kívül (az éllovas Svájc és a skandináv országok) nem igazán veszik komolyan ezt a problémát.

A legfejlettebb államok java része egyszerű megoldást választ: harmadik világbeli országba exportálja környezetre veszélyes elektronikus hulladékát, ahol aztán a legszegényebb rétegek számára az e-hulladék egyszerre jelenti a megélhetési forrást és a lassú, de biztos halált. Míg az Egyesült Államokban egy használt számítógép újrafelhasználásához 20 dollár befektetésre van szükség, addig mindez Indiában pontosan az egytizede. Két dollár befektetés révén ugyanis a nyomornegyedek “elitje”, a használt számítógépek szétbontásával foglalkozó amatőrök újrahasznosíthatóvá teszik elsősorban alkatrész vagy pedig a kinyert fémek révén a régi számítógépeket.

India: a világ elsőszámú e-hulladék lerakója

India – Pakisztán, Kína és Banglades mellett – a világ egyik legnagyobb e-hulladék importőrének számít. Csak az indiai Szilícium-völgy központjában, Bangalore-ban hozzávetőleg 1000 tonna környezetre veszélyes műanyag, 300 tonna ólom, 0, 2 tonna higany, 43 tonna nikkel és 350 tonna réz “kerül utcára”. És ez még csak a helyben “előállított” e-hulladék, ennek többszöröse érkezik az országba import útján!

Az alapvető probléma az, hogy ez a döbbenetes mennyiség olyanoknál landol, akik nem rendelkeznek a megfelelő technológiával a biztonságos szétbontáshoz. Hozzávetőleg ezerféle veszélyes kémiai anyaggal találkozhat az, aki szétszerel és újrahasznosít Indiában egy használt számítógépet. A használhatatlan részeket pedig elégetik, anélkül, hogy tudatában lennének: közvetlen és tágabb környezetükben ezzel hihetetlen mennyiségű szennyező vegyületet juttatnak.

Agyelszívás – szó szerint

Persze a sorsuk nem feltétlenül az ő hibájuk: India szegényei között nem ritka, hogy a vérben található ólom mennyisége tízszerese a még elfogadható értéknek. Pedig ólomra alapvetően nincs is szüksége az emberi szervezetnek, így az lenne a normális, ha semennyi nem lenne a vérünkben. Csakhogy az indiai Ólommérgezés Nemzeti Központjának (National Centre of Lead Poisoning) vezetője, Dr. Thuppil Venkatesh a BBC-nek nyilatkozva elmondta: a bangalore-i gyerekek felének vérében több mint 10 mikrogramm ólom van deciliterenként.

Ez megdöbbentő szám, hiszen az ólom jelenléte a szervezetben nemcsak különféle DNS-aberrációkhoz vezethet, de jelentősen csökkenti az intelligenciát is. Miközben tehát az információs technológia egyre eszesebb munkaerőkre számít, “melléktermékként” egyre butuló embereket “hoz létre”. Az elektronikus hulladékhegyeken felnövő gyerekek intelligenciahányadosa kimutathatóan jóval alacsonyabb jómódban élő társaiknál.

Lobbi itt, lobbi ott

Ráadásul a multinacionális cégek nyomása igen jelentős: nemrégiben már bizonyos értelemben bojkottot fontolgattak a Bagalore-ban letelepült világméretű IT-cégek, mivel roppant elégedetlenek a körzet infrastrukturális fejlettségével. Az elpártolásnak természetesen komoly társadalmi és gazdasági következményei lennének, így nincs rá remény, hogy előírásokkal, jogszabályokkal bírják a multinacionális cégeket szigorúbb hulladékgazdálkodásra. Az indiai Greenpeace mindezek ellenére arra szólítja fel az Indiában működő legnagyobb IT-cégeket, hogy nagyobb felelősséggel legyenek környezetük iránt. Néhány nagyobb cég kisebb lépéseket már tett is ez irányba: a Sony, a Samsung, a Nokia és az LG például aláírt már egy olyan egyezményt, miszerint termékeiben a veszélyes alapanyagok egy részét kevésbé veszélyes anyagokra cserélik.

A környezetbarát újrahasznosítás technológiája létezik, bár kétségkívül költségigényesebb, mint a nyomornegyedekben alkalmazott “technológia”. Az ittélők ugyanis gyakran még azzal sincsenek tisztában, hogy munkájuk nagymértékben veszélyes saját és környezetük egészségére. Európa, azon belül is Svájc, Belgium, Hollandia és a skandináv országok már rendelkeznek e-hulladék újrahasznosító rendszerekkel, és létezik egy EU-direktíva is, amely szerint 2006 decemberéig minden tagállamban évente 4 kg/fő e-hulladékot kell újrahasznosíthatóvá tenni (ez Svájcban már jelenleg is 10 kg/fő/év). A Bázeli Konvenció értelmében pedig az aláíró országok vállalják, hogy a náluk előállított e-hulladékot nem exportálják más országokba, hanem származási helyén hasznosítják újra.

Hozzászólások

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén

Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Ókori lovas labdajáték nyomára bukkanhattak

Régészeti bizonyítékok árulkodnak arról, hogy miként kapcsolódtak ki Közép-Ázsia lakosai 3000 éve.

Miért váltsunk téli abroncsra?

Miért váltsunk téli abroncsra?

Ismét nyakunkon a közlekedés szempontjából legkevésbé kedvelt évszak, a tél. Ilyenkor nem csak az ablakmosó folyadékot kell télire cserélnünk, hanem az abroncsainkat is célszerű a téli útviszonyokra optimalizált téli gumikra váltani.

Tudatos felkészülés az őszi hónapokra

Tudatos felkészülés az őszi hónapokra

Az ősz sokak számára az elmúlás évszaka, pedig valójában az újjáéledés első lépése.

Pogány templomot fedeztek fel Norvégiában

Pogány templomot fedeztek fel Norvégiában

A szentélyben többek közt Thort és Odint tisztelték 1200 éve.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket