Dzsingisz kán, a világ első környezetvédője

Alcíme szerint hiánypótló, tartalma szerint viszont rendhagyó útikönyv jelent meg a Dekameron Könyvkiadónál Mongóliáról. Az orientalista szerző, dr. Obrusánszky Borbála ugyanis alighanem azt gondolta, hogy egy olyan távoli országot, mint Mongólia nem lehet az európai államokhoz hasonlóan bemutatni, nem egyszerűen a látnivalókat kell leírni, hanem a mögöttük meghúzódó kulturális örökség, szemlélet szorul magyarázatra. Éppen ezért az alábbiakban mi is a kultúrtörténeti érdekességekre hívjuk fel a figyelmet a könyvből.

A szerző a látnivalók, turisztikai célpontok mellett jelentős terjedelemben foglalkozik tehát a mongol kultúrával, a népi hagyományokkal, az ősi hitvilággal, a sámánizmussal és a buddhizmussal, jóllehet különösen ez utóbbi vallás emlékeit a kommunista uralom idején megpróbálták eltüntetni az országban. Az építészetben ez az eltüntetés „elég jól sikerült”, hiszen a legtöbb buddhista szentélyt, templomot lerombolták a kommunisták, a rendszerváltás óta viszont egyrészt újjáépítették őket, másrészt a szellemi hagyományok nem tűntek el olyan gyorsan, mint maguk az épületek.

Mongolok a világ távoli pontjain

Az útikönyvből számos kuriózumot tudhatunk meg Mongóliáról, a mongol népről. Az egykor a világ leghatalmasabb birodalmát kiépítő Dzsingisz Kán, illetve az ő utódjai olyan területekig jutottak el, mint Magyarország (ennek mi kevésbé örültünk, mint a mongolok), Burma, Egyiptom és Japán. Végül sem Magyarországot, sem Japánt, sem pedig Egyiptomot nem hódították meg, de a közöttük lévő országokban számos helyen fennmaradtak mongol emlékek, hagyományok, sőt, bizonyos helyeken kisebb, különleges népcsoportok.

Kevesen tudják például, hogy a Mount Everestet elsőként megmászó Hillary nepáli segítőtársa egy, a Himalájában élő mongol népcsoport leszármazottja, Tenzing volt. Az útikönyvből az is kiderül, hogy Dzsingisz kánt, akit mi véreskezű uralkodóként ismerünk, mennyire másként tisztelik a mongolok. A törzsek egyesítőjeként, az ellenségek legyőzőjeként tartják őt számon – mondta Obrusánszky a beharangozó sajtótájékoztatón, csakhogy a hozzájuk hasonló törzseket a mongolok mind-mind potenciális szövetségesként vették számításba, így az ő esetleges legyőzésük a „törzsegyesítés” folyamatába illeszkedett.

Az 1241-es muhi csata, vagyis a nálunk tatárjárásként ismert hadjárat előtt is állítólag Batu kán a magyarokkal szövetségre akart lépni, csak amikor ellenálltunk (pontosabban: megpróbáltuk ezt), döntöttek úgy a mongolok, hogy végigpusztítják a középkori Magyarországot.

Dzsingisz kán hozta az első környezetvédelmi törvényt a világon

Szintén Dzsingisz kánról érdemes tudni, hogy a világ leggyorsabb postaszolgálatát hozta létre, a postával foglalkozó mongol törzsek máig fennmaradtak Belső-Ázsia egyes részein, funkciójuk igen fontos volt ugyanis. Dzsingisz hozta a világon az első környezetvédelmi törvényeket, a folyók környékének tisztántartásáról, illetve egy, az uralkodói központhoz közeli hegy érinthetetlenségéről.

Szintén érdekesség, hogy egy Dzsingisz után jóval később uralkodó mongol vezető „nevezte ki” az első dalai lámát (aki viszont elődjeit is megszámozta visszafelé, és rögtön harmadik dalai lámaként vált Tibet vallási vezetőjévé), vagyis a buddhizmus jelenlegi legismertebb vezetője is a mongoloknak „köszönheti” titulusát.

Gyakorlati tudnivalók

Mindezek után azért elmondjuk azt is, hogy a nem túlzottan vastag, alig több mint százoldalas kötetből a turisták is számos fontos információt szerezhetnek, nemcsak az orientalisták…

Így például Obrusánszky Borbála összeállított egy útiszótárt az érdeklődőknek, részletesen ír a gyakorlati tudnivalókról, a közbiztonságról (a nagyobb piacokon kell főleg figyelni), a szórakozási lehetőségekről, az árakról, a vízum- és vámszabályokról, az éttermekről, italokról, a szálláslehetőségekről és még számtalan fontos dologról, ami az utazáshoz szükséges. Természetesen a látnivalókról, a különböző túralehetőségekről is beszámol a szerző, így a mongol Selyemút vidékéről, vagy a „mongol Svájcról”, tehát a Hövszgöl-tóról és környékéről, vagy éppen a fővárosról Ulánbátorról. Olvashatunk és szép képet is láthatunk mindemellett a megfagyott vízesésről a Keselyű-szurdokban, Ömnögobi megyében.

A beharangozó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Mongóliában jövőre ünneplik az államalapítás 800. évfordulóját, ami egyébként Dzsingisz kánhoz kötődik természetesen. Az ehhez kapcsolódó eseménysorozatra félmillió turistát várnak a távol-keleti országba. A sajtótájékoztatón Mongólia budapesti konzulja reményét fejezte ki, hogy a mostani évi 140-160 magyar turistánál is több utazik majd országába, ahová jelenleg elsősorban az érintetlen környezetet kereső vadászok, horgászok járnak, az üzleti utazók és a vegyes (mongol-magyar) családok tagjai mellett.