Az egyházi tisztségek áruba bocsátása
1046. október 24-én a páviai zsinaton betiltották a szimóniát, az egyházi tisztségek áruba bocsátását. A szimónia fogalma Simon mágus nevére vezethető vissza, aki pénzért akarta megvásárolni az apostolok csodatevő képességét.
A 10. században Cluny-ből kolostori reform indult el, melyhez rengeteg, erkölcsileg megújulni kívánó bencés apátság csatlakozott. Ezzel létrejött az ún. Cluny kongregáció, amelynek legfontosabb célkitűzése az eredeti bencés regulákhoz való visszatérés volt.
A reformerek szerint az első halaszthatatlan lépés az egyházi és a világi uralom szétválasztása volt, hogy ezentúl ne legyen az uralkodóknak döntő befolyása a különböző szintű egyházi méltóságok, pozíciók betöltésében.
Továbbá valósuljon meg az egyház szabadsága, mely csak úgy mehet végbe, hogy megszűntetik a szimóniát, az egyházi tisztségek áruba bocsátását.
A szimónia szó eredete az újtestamentumi Apostolok Cselekedeteiben említett Simon mágus nevére vezethető vissza, aki mint samáriai varázsló pénzért akarta megvásárolni az apostolok csodatevését. Már a 451-es kalkedoni zsinaton nyomatékosan megtiltották, hogy valakit bizonyos összeg fejében pappá válasszanak. Ennek ellenére a szimónia gyakran az egyházi tisztségbejutás szerves részét képezte.
1046. október 24-én a páviai zsinaton újra megpróbálkoztak a szimónia betiltásával, azonban valószínűleg nem átütő sikerrel, hiszen a későbbi zsinatokon állandóan felmerült a létező szimónia problémája. Az 1139-es II. lateráni, az 1179-es III. lateráni, az 1545-ös tridenti zsinaton újból és újból megerősítették az egyházi tisztségek áruba bocsátásának tilalmát.
Az egyházi hivatalokkal való visszaélés a középkor alkonyán érte el csúcspontját. VIII. Ince és VI. Sándor pápa esete kiváló példaként szolgál a szimónia létezésére, ugyanis mindketten pénzért vásárolták meg hatalmukat.
Több ezer éves nyerget találtak
A 2700 éves, korához képest jó állapotú nyereg Kínában, egy nő sírjában feküdt.
Elsüllyedt középkori várost vizsgáltak
A mai Németország területén fekvő Rungholt a 14. században veszett el.
Római kori szobrokat találtak egy krikettklub területén
A Hadrianus falától nem messze fekvő helyszínen az elmúlt években számos izgalmas lelet került elő.
A véltnél ősibb lehet a csókolózás hagyománya
Szakértők egy csoportja szerint a csókolózás szokása már időszámítás előtt 2500 környékén létezhetett lehetett Mezopotámiában.
Sörfőzési maradékokat használtak a dán festészet nagyjai
A dán festészet aranykorában, a 19. század első felében készült művek vizsgálata a restaurálás munkálatait is segíti.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
