Málta megtelt

2005 első tíz hónapjában 1500 bevándorló, pontosabban menedékkérő érkezett a Földközi-tengeren fekvő Máltára, illetve az ehhez az államhoz tartozó szigetekre. A helyi hatóságok képtelenek kezelni a problémát, azokban a táborokban, ahol egyfajta őrizetben tartják a migránsokat, rendkívül rosszak, durvák a körülmények a BBC beszámolója szerint.

Málta lakossága 400 ezerre tehető, ehhez képest az 1500 migráns rendkívül magas szám. Magyarország lakosságához viszonyítva ez olyan, mintha tíz hónap alatt negyvenezren érkeznének hozzánk.

Az újságírókat be sem engedték a táborokba

A máltai hatóságok egykori katonai táborokban helyezik el a menekülteket. A táborokban általában kevés a mosakodási lehetőség, és nagy a zsúfoltság. A BBC tudósítóit a máltai hatóságok be sem engedték az őrzött menekülttáborokba.

A máltai kormány is felismerte a helyzet tarthatatlanságát, és ezért nemzetközi segítséget kért. Pontosabban az EU-hoz fordultak, miután egy uniós jogszabály nehezíti meg a leginkább a menekültek és a helyi hatóságok dolgát. Az EU rendelkezései szerint ugyanis ha egy tagállam területére eljutott egy migráns, akkor ez a személy csak abban az államban kaphat menedékjogot, nem vándorolhat tovább.

Így a menekültek is csapdába kerülnek, hiszen Málta már jelenleg is a világ harmadik legsűrűbben lakott állama, sok hely tehát nincs a bevándorlók számára. Ugyanakkor más EU-tagállamba nem mehetnek, hiszen a jogszabály szerint ott kell maradniuk abban az államban, ahová megérkeztek.

Csapdába esett bevándorlók

Márpedig a máltai migránsok közös jellemzője, hogy egyáltalán nem a szigetországot tervezték el végcélul. Afrikából, különösen Líbiából vágnak neki a Földközi-tengernek, és lélekvesztőiken megpróbálnak átjutni Európába. Sokan közülük a vízbe vesznek, másokat a máltai hatóságok mentenek ki a tengerről. (A csónakkal, hajóval nekivágó menekültek jó részét egyébként az olaszok találják meg a térségben.) Bár Líbiából indulnak, a menekülők nagyobb része szomáli, szudáni és libériai származású, akik a nagyobb európai országokba szeretnének továbbvergődni.

A Máltára került menekültek tehát elsősorban azért jutnak a szigetországba, mert annak hatóságai mentik meg az életüket. Az EU szabályai pedig a „megmentőket sújtja.

A máltai kormány ezért most az EU-tagállamokhoz fordult, hogy segítsenek az apró államon, és vegyenek át néhány száz menekültet tőlük. Málta befogadóképességének határára érkezett, a szigeten pedig máris megjelentek a szélsőjobboldali politikai erők, amelyek szeretnék kihasználni a bevándorlók keltette feszültséget.