Natália, Valéria, Filótea2023. december 09., szombat
Kultúra

Egykoron még trágyáztak a homárral

2005.10.28.Admin
National Geographic Magyarország

A 19. század közepén Észak-Amerikában még trágyázásra használták, és azon vitatkoztak, hogy a szolgák kétszer vagy háromszor kapjanak homárt egy héten. A huszadik század második felére aztán az elit éttermek különleges ínyencsége lett, miközben egyéb tengeri fajokkal együtt a teljes kihalás rémképe merült fel a túlhalászat miatt.

Korántsem egyszerű feladatra vállalkozott egy nemzetközi kutatócsoport: az óceánok élővilágának majd’ 150 éves történetének megírásakor alapvetően ugyancsak csekély „forrás” állt rendelkezésükre. Glenn Jones, a texas-i A&M Egyetem professzora, aki a mostani kutatásban is részt vett, korábban a tenger fenekén megbúvó állatvilág, elsősorban a kagylók „izotópikus összetétele” révén próbált információt nyerni a tengerek korábbi hőmérsékletéről, ezen keresztül pedig az élővilág lehetséges összetételéről.

Próbálkozásaikat ugyan már eddig is siker koronázta, azonban a mostani projektnek köszönhetően még kifinomultabb módon szerezhettek ismereteket az óceánok múltjáról. A New York-i Census of Marine Life alapítvány által finanszírozott a Tengeri állatok populációinak története (History of Marine Animal Population) elnevezésű projekt keretében ugyanis hatalmas munkával, több tucat tengerparti nagyváros éttermének több mint negyvenezer étlapját vetették össze – hozzávetőleg 150 évre visszamenőleg. Az időigényes kutatás célja az volt elsősorban, hogy az óceánok élővilágának történetét megírják. Az éttermek kínálata ugyanis vezérfonalul szolgálhatott arra nézve, hogy mely hal- és rákfajokat halászták leginkább egy adott időszakban, ebből következőleg pedig megállapítható volt, hogy milyen összetételű lehetett 100 vagy 150 éve a tengerek élővilága.

Tenger(ny)i trágya

A projekt eredményeit a hét elején Dániában mutatták be: az éttermek kínálata, az amerikai Nemzeti Halászati Hivatal adatai és a hal- és rákfélék piaci árai alapján arra jutottak a kutatók, hogy az utóbbi 150 évben radikális változáson ment keresztül az óceánok élővilága. Több tucat faj tűnt el végleg, köztük olyanok is, amelyeket a 19. század közepén még mérhetetlen mennyiségben halásztak. A kutatási projekt vezetője, Poul Holm a BBC-nek nyilatkozva elmondta: „Azt már eddig is tudtuk, hogy a homárt sok helyütt a szerves trágyát helyettesítve a föld termékenységének fokozására használták, ám egyes homárfajokkal kapcsolatban olyan dokumentumok is előkerültek, melyek tanúsága szerint a 19. század elején bizonyos déli államokban arról vitatkoztak a rabszolgatartók, hogy hetente kétszer vagy háromszor adjanak rabszolgáiknak homárt.”

A homár ugyanis akkoriban még a rabszolgák mindennapi étele volt, és csak a huszadik század közepén kezdett megjelenni az elit éttermek étlapján. Mindez azonban már összefüggésben van azzal, hogy ekkor a 19. század végi, 20. század eleji erőltetett halászatnak köszönhetően már ritkaságnak számított. Az ínyencséget először távolabbi vidékekről érkező importtal próbálták meg pótolni az Egyesült Államok keleti partvidékén, később azonban már ezek a készletek is kimerültek, így a homár éttermi ára is az egekbe szökött. A Tengeri állatok populációinak története projekt eredményére hivatkozva Holm elmondta: míg az 1870-es években a homárból készült ételek mai áron számítva átlagosan 4 dollárba kerültek, addig manapság ez 30 dollár.

„Soha ki nem merülő készletek”

Az éttermi étlapokból az is kiderül, hogy a nagyobb testű tengeri állatoktól egyre inkább a kisebb testűek felé változott a kínálat, ami egyértelműen a „készletek” kimerüléséről árulkodik. 1881-ben ugyanakkor a Halászati Világkiállításon szakértők még meg voltak győződve arról, hogy a halkészlet teljességgel kimeríthetetlen. A kiállításon felszólalók a tőkehalra hivatkoztak, amely élete során képes több millió ikrát is lerakni. Csakhogy míg a 19. század végén hozzávetőleg 4 millió tonna halat fogtak ki a világ óceánjaiból, addig manapság kb. 100 millió tonna kerül a „partra”.

Az étlapok persze önmagukban még nem lennének elegendőek a tengeri élővilág történetének megírásához, hiszen az éttermek árszabását egyéb tényezők is komolyan befolyásolhatták. A bonyolult gazdasági folyamatokat is figyelembe vevő kutatás végeredménye azonban így is árulkodó: a tengerek és óceánok kiszipolyozásának köszönhetően a víz alatti élővilág összetettsége nagymértékben leegyszerűsödött. Környezetvédők nem véletlenül tiltakoztak egyre többet a huszadik század második felében: a tengerfenéken folytatott halászat ugyan eleve nagyon nehezen térül meg a gyér állatállomány miatt, mindeközben azonban a kevés kihalászott halért immár az óceánok és tengerek legmélyebb bugyrait is tönkreteszik.

Eredményes tiltakozás?

A hónap elején immáron sokadszor szólította fel a Deep Sea Conservation Coalition nevű környezetvédelmi szervezet az érintett európai kormányokat, hogy tiltsák be a mélytengeri halászatot, mivel az nemcsak hogy nem nyereséges, de egyben hihetetlen mértékben környezetromboló is. A fenéksöprés révén elpusztuló élővilág pótolhatatlan, mivel a tenger fenekén élő fajok szaporodási érettségüket általában csak több évtized eltelte után érik el, így ezen fajok csak igen lassan reprodukálódnak.

A környezetvédők ugyanakkor üdvözölték azokat a lépéseket, melyet Spanyolország vezetett be nemrégiben: a világ mélytengeri halászati fogásának 40 százalékáért „felelős” Spanyolországban olyan bizottságot állítottak fel, mely köteles lesz ezután megvizsgálni minden olyan területet, amelyen mélyhalászat folyik. Amennyiben a bizottság nem engedélyezi a mélytengeri halászatot ezeken a területeken, akkor ott ténylegesen is be kell szüntetni a tevékenységet.

Az Akropolisz Múzeum kiállításán egy csodálatos cserépedény

Az Akropolisz Múzeum kiállításán egy csodálatos cserépedény

A Kr.e. 420 körül készült, Meidias Hydria néven ismert háromfülű, vörösalakos, ókori görög cserépedényt a British Museum adta kölcsön az athéni Akropolisz Múzeumnak.

Elveszett erőd nyomaira bukkanhattak Jeruzsálemben

Elveszett erőd nyomaira bukkanhattak Jeruzsálemben

A kutatók olyan cserepeket tártak fel, amelyek IV. Antiokhosz szeleukida király korára datálhatóak.

Bizánci érmére bukkantak Norvégiában

Bizánci érmére bukkantak Norvégiában

Hogy miként került a pénz Skandináviába, az kérdéses.

Visszafordíthatatlan régészeti károk keletkeznek Ukrajnában

Visszafordíthatatlan régészeti károk keletkeznek Ukrajnában

Fosztogatások, a védelmi állások kialakítása és bombázások fenyegetik a kulturális javakat.

Litkai Gergellyel, az ország legzöldebb humoristájával indultunk útnak

Litkai Gergellyel, az ország legzöldebb humoristájával indultunk útnak

Litkai Gergely az ország egyik legismertebb humoristája, aki köztudottan igen elkötelezett a fenntarthatóság iránt. De környezettudatossága vajon autózási szokásaira is kiterjed? Többek között erre kerestük a választ Gergővel, akit vezetés közben kérdeztünk.

National Geographic 2023. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket